Szabó Magda: Az ajtó – könyvajánló
Lehoczki Dávid | 2020.07.21. | Irodalom

Szabó Magda: Az ajtó – könyvajánló

Az ajtó című alkotás Szabó Magda részben önéletrajzi ihletésű regénye, amely egy fiatal magyar írónő és egy házvezetőnő rejtélyes kapcsolatának alakulásáról szól.

A regény elején a narrátor visszatérő álmát idézi fel, amely régóta kísérti. A cselekmény igen izgalmasan folytatódik.

A főhős, aki éppen visszajött egy kormánymegbízatásból, rájön, hogy nem tudja a ház körüli dolgait elvégezni, ezért házvezetőnőt kell alkalmaznia, hogy képes legyen teljes munkaidőben az írásnak szentelnie magát. A választás pedig a rejtélyes és megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszonyra, Szeredás Emerencére esik.

Emerenc és Magda kapcsolata mindaddig nem mélyül el, amíg a főhős férje hirtelen, súlyosan megbetegszik. Magda nem feltételezte, hogy Emerencet érdekli a magánélete. De mikor visszatér, Emerenc dühös, úgy érzi, elárulták, hogy nem szóltak neki a kórházzal kapcsolatos dologról. Ezután a két nő együtt tölti az éjszakát, hogy alaposabban megismerjék egymást. Így kinyílik Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára azonban örökre zárva marad.

Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött? Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást? Mi vezet oda, hogy egy érzelmekkel teli, szomorú drámába torkollik a cselekmény?

Mindezt megtudhatjuk a könyvből, vagy a belőle készült filmadaptációból!

Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVA olvashatjuk el a könyvet!

Az ajtó című film:

Így vélekednek az alkotásról:

„Ez a könyv, ez olyan, hogy mikor elolvasod az utolsó sorát, és becsukod, csak nézel ki utána a fejedből. Űrt hagy maga után, majd élni tanít… Egyébként meg mindent elmondott. Benne van minden, egy csomó bölcsesség arról mi fontos és mi nem, csak legyen, aki meg is érti az élet apró dolgainak nagy-nagy jelentőségét. Szabó Magda gyönyörűen és kifejezően ír, minden sora tele van érzelemmel, mint ahogy az a két világ is, ami itt szembekerül egymással, megméretik, majd egymás karjában elbukik. Teszik ezt oly stílusosan, és annyi belső szeretettel, hogy az minden mással felér." - krlany, a moly.hu lelkes olvasója.

„Nehezen találtam rá a mű hangulatára, de aztán mégis annyira beszippantott a világa, hogy még most sem teljesen tudok kilépni belőle. Megtanít azokra a dolgokra, amelyek igazán fontosak az életben, egy olyan kapcsolatot mutat be, ahol bár nincs családi kötelék, mégis sokkal erősebb, mintha az lenne. Emerenc lénye rengeteget formálta az írónőt, és noha mikor ott volt, nem mindig látta be, mennyit is jelent, él a közhely, hogy csak akkor jövünk rá igazán valakinek vagy valaminek a jelentőségére, miután már elvesztettük… Megható történet az emberi kapcsolatokról, amelyet jó darabig nem fogok tudni kiverni a fejemből…" - gabiica, a moly.hu lelkes olvasója.

Így vélekednek az írónőről:

„Úgy meg tud döfni, hogy térdre esem.” Soha még ilyen borzasztóan csodálatos, és csodálatosan borzasztó regényeket nem olvastam más íróktól. Felemel, földbe döngöl, homlokon csókol, megkarmol, megölel, megsirat, megríkat, elátkoz, feloldoz és sorolhatnám még napestig… Ezt így, ennyire szívet ÉPÍTŐ rombolóan csak Szabó Magda tudja." - Ydna, a moly.hu lelkes olvasója.

„Szabó Magda nekem az egyik alapkő a magyar irodalomban. Annyi érdekes személyiséget, hétköznapi hősöket vonultat fel a műveiben, hogy mindig érdemes hozzá visszatérni, és még olvasatlan köteteit kézbe venni." - olvasóbarát, a moly.hu lelkes olvasója.

Idézetek a könyvből:

„Ha kérek valamit, és megadja, szöveg nélkül tegye, különben hiába adott." - Muránói tükör című fejezet.

„Ha csak tehettem, folyton hazaszaladgáltam az elhagyott városba, kerestem az eltűntet, a visszahozhatatlant, a házak árnyékát, amely valaha arcomra borult, elvesztett egykori otthonomat, és persze nem találtam semmit, mert hol kanyargott már az a folyó, amelynek cseppjei között az én életem cserepei sodródtak." - A kötés című fejezet.

Borítókép: jelenet Az ajtó című filmből (port.hu)

Fotó: port.hu
Névjegy
Fotó: Szabó Magda hagyatéka
1917. október 5.- 2007. november 19.

Szabó Magda

Iskolás éveit Debrecenben töltötte, itt érettségizett 1935-ben, majd 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Két évig szülővárosában, majd három évig Hódmezővásárhelyen tanított. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig.1947-ben kötött házasságot Szobotka Tiborral. 1949-től kényszerű hallgatásra ítélik, 1958-ig nem publikálhat, azonban ebben az időszakban is alkot. Míg korábban inkább verseket költ, később a regényírás felé fordul.  Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozzák meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től már szabadfoglalkozású író. Több műve életrajzi ihletésű (Ókút, Régimódi történet, Für Elise). Az egyik legtöbbet fordított magyar író, külföldön is ismerté vált finom lélekábrázolásaival. 1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává, 2001-ben a Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktorává avatták. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díjat Az ajtó című regényért. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt, Debrecen városának díszpolgára.


Kapcsolódó cikkek

Szabó Magda díjai

1949 – Baumgarten-díj (visszavonva)
1959, 1972 – József Attila-díj
1977 – Debrecen díszpolgára
1978 – Kossuth-díj
1982 – SZOT-díj
1983 – Pro Urbe Budapest-díj
1987 – Csokonai-díj
1992 – a Getz Corporation díja
1996 – Déry Tibor-jutalom
1998 – Szép Ernő-jutalom
2000 – Nemes Nagy Ágnes-díj
2001 – Corvin-lánc
2003 – Femina-díj
2003 – Prima Primissima-díj
2003 – Gundel Művészeti Díj
2006 – Budapest díszpolgára
2007 – a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat)
2007 – Hazám-díj


Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, melyet 2012-ben mutattak be és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára. Az ajtó Magyarországon 1987-ben jelent meg először. Angol nyelven 1995-ben Stefan Draughon fordításában az amerikai, majd 2005-ben Len Rix fordításában a brit kiadás követte. Rix fordítása elnyerte a 2006-os Oxford-Weidenfeld Fordítási Díjat. Rix fordítása újból 2015-ben, a New York Review Klasszikus könyvek sorozatban jelent meg.