Térey Jánosról is megemlékeztek a Margón

Az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron, október 15–18. között mutatta be legújabb könyvét többek között Barabási Albert László, Háy János, Jászberényi Sándor, Karafiáth Orsolya, Kerékgyártó István, Kiss Tibor, Mucsi Zoltán, Rubik Ernő, Tisza Kata és Závada Pál. 

A Margón rendhagyó irodalmi-zenei műsorával fellépett Budapesten a Várkert Bazárban Pátkai Rozina, valamint Bereményi Géza és Járai Márk. A járványhelyzetre való tekintettel a fesztivált ezúttal online is lehetett követni, ebből a kínálatból szemezgettünk.

Memoár

A járvány ellenére nagyobb helyszínen, több programmal és az online térben sokszínűbb könyvvásárral várta a látogatókat a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár. A sok programból szeretnénk kiemelni a korán elhunyt Térey János Boldogh-ház, Kétmalom utca – Egy cívis vallomásai – című memoárjának ősbemutatóját, amit online is lkövethettek az érdeklődők. Harmath Artemisz irodalomtörténésszel, a szerző özvegyével és Dömötör András rendezővel Valuska László beszélgetett, majd Prieger Zsolt (Anima Sound System) és Törőcsik Franciska zenés produkcióval tisztelgett Térey János emléke előtt. Az írót halála előtt  személyes történetét úgy mondta el, hogy abban a fikció és a fantázia is szerepet játszott. Felesége szerint nagyon fontos az, amire a könyv is rávilágít, hogy milyen mintákat keresünk a gyermekeink számára a családunk múltjában, mert nem mindegy, hogy mit adunk át. Dömötör András rendező hangsúlyozta, hogy a föld, a család és a magyarság alapvető témájáról nagyon jó volt olvasni Térey tollából.

Móra 70

Számos újdonság mellett igazi klasszikusokkal rukkolt elő a Móra Könyvkiadó 70. születésnapja alkalmából készült antológiájában. Minderről izgalmas beszélgetést lehetett az interneten látni és hallani a kötet szerkesztőjével, Szlukovényi Katalinnal és Mészáros Márton irodalomtörténésszel, aki a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, és az egyik kutatási területe a kötetben is szereplő Kovács András Ferenc költészete. A szerkesztő kiemelte, hogy nagyon nehéz feladat volt az elmúlt hetven év gyerekirodalmának klasszikusaiból és a kortársak legkiemelkedőbb verseiből összeválogatni a hetven alkotást. Természetesen ezúttal is nagyban építettek a gyerekirodalmi tradíciókra. A verseket a folytonosság és a változás jellemzi a szerkesztő szerint. A kötetben egyébként a kortalan klasszikusok, mint Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Gazdag Erzsi vagy Zelk Zoltán mellett olyan klassz kortársak is helyet kaptak, mint Szabó T. Anna, Lackfi János, Varró Dániel, Kiss Ottó, Keresztesi József, Miklya Zsolt és Nyulász Péter. Természetesen van némi átfedés is a Cini-cini muzsika kötettel, de természetesen ebben újdonságok is szerepelnek. Az egészséges kortárs irodalom néhány évente ugyan előrukkol egy hasonló antológiával, de nem a klasszikusokkal együtt. Ezért is más ez a kiadvány, hangsúlyozta a szerkesztő. Az irodalomtörténész szerint a kötet egyébként azt tükrözi, mennyire fontos, hogy egy jelentős költőnek úgymond menő gyerekverse is legyen. Természetesen az illusztrációk mellett sem lehet szó nélkül elmenni, hiszen a kicsik sokkal szívesebben kézbe veszik a gazdagon díszített köteteket.

Északtól keletig

A fesztiválon online vett részt a finn Sofi Oksanen, akinek Tisztogatás című regényét 38 nyelvre fordították le. Szintén ilyen formában találkozhatott az olvasókkal A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című világsikert jegyző svéd Jonas Jonasson, a skandináv krimiszerző Stefan Ahnhem és a tajvani Wu Mung-yi is, aki friss regényét, Az ellopott biciklit mutatta be. Wu Ming-yi regénye – melyet a szerző egyébként maga illusztrált – egyszerre fordulatos és szemlélődő, az emlékezés, a veszteség és a családi kötelékek megindító természetrajza.

A cégvezető

Szinte egy-két óra alatt betelt az online időpontfoglalás Háy János beszélgetésére. A szerzővel új könyvéről Bojár Gábor tásalgott.
„A cégvezető azt hitte, isten lábát fogja meg, amikor lapátra tette a régi feleségét, és beválasztott egy új nőt. Ő az, aki mindig helyes döntést hozott, ő az, aki mindig jókor volt jó helyen. Elindult a gyarapodás útján. Ingatlanbefektetések, gazdasági tanácsadás, irodaépületek. Mindig tudta, mit kell lépni, hogyan kell a céget a növekedés útján tartani. Róla szólt az elmúlt harminc év, ott volt mindenütt, ahol lenni kellett, észrevette a kiskapukat és a nagykapukat, ha kellett, a tű fokán is átbújt. Korunk hősének látta magát egy olyan korban, aminek nem volt hőse.” A cégvezető a te életed könyve, ezzel az idézettel indult a beszélgetés. Bojár Gábor szerint egy gazdasági szereplő valóban nagyon sok tanulságot levonhat ebből a könyvből. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy egy jó cégvezető nem a pénzért dolgozik, hanem a sikerért. A sikert pedig pénzben mérik, és ezt a mondást is alátámasztja a könyv. A fizető eszköz ugyanis objektív mérőszám. Mindezek tükrében rajzolódik ki egy emberi sors, a cégvezetőé. Aki egy belső párbeszédet folytat. A könyv egyébként nem más, mint  korrajz az elmúlt három évtizedről. Rendkívül kritikus azzal a világgal, amiben élünk, de jó értelembe véve. Tehát a cégvezető nem más, mint a te életed könyve. Rólad szól és a barátaidról, meg a rokonaidról, az osztálytársaidról, a gyerekeidről és a szüleidről.

A háló

Izgalmas beszélgetést hallhattunk Barabási Albert Lászlóval, aki a nemzetközi hálózattudomány legismertebb alakja. Számos tudományos munkáját is a hálózatok határozzák meg. A Behálózva, a Villanások és A képlet című sikerkönyvek megmutatták, hogy a mindennapokban is fontos megértenünk, milyen hálózatok részeit képezzük. Barabási a beszélgetés során elmondta, hogy az emberiség evolúciója nem a csomópontokról, hanem a köztünk lévő kapcsolatokról, azaz a kommunikációról szól. A mi világunkban meglévő hálózatok valódi természetének megértésével olyan fontos kérdésekben kerülhetünk közelebb a válaszhoz, mint a vírusok leküzdése. Egy gén pedig akár több betegségért is lehet felelős.

A kocka

Az utolsó napra többek között egy igazi játékmestert tartogattak a szervezők, méghozzá Rubik Ernő személyében, akivel ezúttal Valuska László beszélgetett. A mi kockánkat és annak a hátterét, a rejtvényeket boncolgatták. „Aki kíváncsi, mindig talál rejtvényeket maga körül. Aki eltökélt, meg is oldja őket.”
Rubik Ernő szerint a rejtvény nem egyszerű játék, hanem egyenes út az emberi kreativitás felé. Olyan készségeket aktivál mindannyiunkban, mint a koncentráció, a kíváncsiság, a játékosság, a megoldás keresésének vágya.
A Rubik-kocka sokkal több, mint pusztán egy lebilincselő rejtvény: igazi világjelenséggé vált. Könyvek, színdarabok és hollywoodi szuperprodukciók állandó szereplője, egyetemi kurzusok tárgya, világversenyek sporteszköze. Közel fél évszázados története során így lett egymilliárd ember játéka.
A kocka mára a gondolkodás örömének és a látszólag lehetetlen problémák megoldásának közismert jelképévé vált. Rubik Ernő elmesélte, hogyan került közel a kockához, persze közben az életét is megismerhettük. Megtudhattuk, hogy először a konstrukció készült el, és a kockán ekkor még nem voltak színek. Később pedig a rejtvénnyel foglalkozott. Ez a játék egyébként annak idején szinte sokkolta az embereket. Bár nagy érdeklődést váltott ki, de sokan nem tudták kirakni. A gyerekek, a kiskamaszok viszont rájöttek a megoldásra, és azóta is imádják.