Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci – könyvajánló
Hosszú és rögös út vezet a boldog, kiegyensúlyozott élethez. Mindezt Tersánszky Józsi Jenő kópéhőséről szóló regénye is tanúsítja.
Csavargók között is találunk becsületes embereket. Ez a mondat különösen ráillik Kakuk Marci életére, aki tisztes polgári családból származik, mégis a társadalmi ranglétra alján tengődik. Pékből kovácsinas lett, később másfelé sodorta a sors: mai szemmel azt mondanánk rá, hogy „életművész”. Ám Kakuk Marci bármennyire is huncut és olykor erkölcstelen tetteket visz véghez, mégis rokonszenves. Soma, az iszákos ügyvédírnok lesz igazi cimborája, aki mindig akkor téríti el Kakuk Marcit a beilleszkedés útjáról, amikor már elkezdhetne helyet találni a társadalomban. Így hiába kerül a jómódú fuvarosgazdához, később pedig hiába próbál szerencsét egy bányavárosban, ott van Soma, aki gondoskodik arról, hogy nehéz időket éljen át. Ugyanakkor bár Marci kitaszított, kancsal, vékonydongájú, azért becsületessége, megbízhatósága és igényes megjelenése révén nemcsak a hierarchiában felette állókkal, hanem a hölgyekkel is megtalálja a közös nevezőt.
Kakuk Marci legendás figura, talán az egyik legnépszerűbb a magyar irodalomban. Nem véletlen, hogy Tersánszky Józsi Jenő több kötetében újra és újra megírja történeteit. A főhős saját maga meséli el a cselekményt és a kalandokat, emiatt az olvasó is könnyen azonosulhat személyével. A mai stresszes, rohanó világban – melyben hajlamosak vagyunk megfeledkezni az élet apró örömeiről – egyenesen ajánlott a kópéhősről szóló alapkötet és a további művek olvasása.
Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVA olvashatjuk el a könyvet!
Érdekességek:
1973-ban Révész György rendezésében készült el a szerző írása alapján a Kakuk Marci filmváltozata. A kilencvenhét perces vígjátékban Harsányi Gábor kétszeres Jászai Mari-díjas színész alakítja a főszereplőt, míg Soma szerepében Haumann Pétert Kossuth-díjas színművészt láthatjuk. Sas György például így vélekedett az alkotásról: „Amennyiben egyáltalán szabad ilyen abszurd állítást megkockáztatni: számomra Kakuk Marci a csavargóélet született arisztokratája. Ha kiemelik Tersánszky Józsi Jenő regényeinek lapjairól, hogy eljátsszák figuráját és kalandjait - ezt kell eljátszani.”
Így vélekednek az íróról:
„Nyolcvanévnyi élete alatt negyvenkét állam- és kormányfőt számolhatott úgy, hogy róluk vagy rendszerükről, politikájukról akár csak egy jó szót mondott vagy leírt volna. A hatalom kegyeit soha nem kereste, csak a hölgyekét. Sikeres, sokoldalú művész és udvarló volt. Egy személyben volt az irodalom, a hölgyek, a bor lovagja. Időnként kóbor. Vonzalmát a női nemhez, a borhoz soha nem tagadta. E szenvedélyben többen veszítették el szellemüket, férfierejüket, Tersánszkyval ez másként történt. Ő ebből is meríteni tudott. Két hites felesége és számlálhatatlan múzsája ihlette. Alkotó évei alatt négy Baumgarten-, egy Kossuth-díjat és három érdemrendet vehetett át. Amit ezeknél fontosabbnak tartott: Kakuk Marci, ez az albérleti világfi, a magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb szereplője” – Motorcza Gyula.
Így vélekednek az alkotásról:
„Marci mesebeli hős: tetteinek szennye sohasem őrá hullik vissza. Még keményebbre sikerült tréfái után is inkább őt szánjuk, mint a kárt vallottat. Mert ez a kispolgárok réme, akinek nyála csordul, lia a falusi porták alól ételillat csap az orra alá, megbolydul a vére, ha frissen vetett ágyat lát, békességre és nyugalomra vágyik. Ahogyan az író vallja róla: „a családi élet örömeinek nagy barátja, de minden igyekezete dacára sem bírt fészket rakni magának" – Szalay Károly, 1961
Ezt gondolja egy olvasó a műről:
Lomtalanítás közben felszabadult néhány hely a könyvespolcon, és az egyik olvasó máris tudta, hogy Tersánszky Józsi Jenő kötete mindenképpen oda való, melyet érdemes beszerezni. Mások némi párhuzamot véltek felfedezni Kakuk Marci és Svejk történetében. Volt olyan is, aki azt írta: tudja, hogy az emberiség erkölcsi értelemben nincs mindig rendben, és bár tinédzserként forgatta a kezében a könyvet, rendkívül tetszett neki a történet.
Idézet a könyvből:
„Szóljak? – gondolom. – Csak rosszabb. Asszonyokkal csak a patak bírja locsogással!” – I. kötet, 232. oldal.
