Závada Pál: Idegen testünk - könyvajánló

Závada Pál személyes sorsokkal teli regénye már letölthető a Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából!

Észak-Erdély visszatért! Hirdették 1940-ben a plakátok, győzött a revíziós politika. Országunk újra gyarapodott, ám a háttérben már baljós jelek mutatkoznak. Nemcsak az újra Magyarország részévé váló, mintegy negyvenháromezres földterület helyzete, hanem a fajvédelmi törvény is foglalkoztatja Weiner Janka háziasszonyt és rokonait, baráti körét. A társaság tagjai között egyaránt találunk sváb, magyar és zsidó származásúakat, akiken keresztül Závada Pál meg tudja mutatni, hogy néhány éven belül mivé válik a világ.

Az ő sorsuk révén ismerhetjük meg, mekkora traumát okozott a magyar népnek a trianoni országcsonkítás, a két háború között egyre erősödő rasszista politika, majd a zsidóüldözés, az „Endlösung", és hogyan bontakozott ki az új önkényuralmi rendszer.

Kikre utal a cím? Azok, akiket a politika a partvonal túlsó oldalára állított. Számukra nem maradt más, mint a bujdosás, a menekülés és a remény pislákoló fénye.

Závada Pál negyedik regénye, az Idegen testünk tipikus huszadik századi mű. Bár a cselekmény 1940-ben, vagyis Magyarország hadba lépése előtti utolsó évben játszódik, mégsem mondhatjuk rá, hogy csak a második világháború előestéjének hangulatát idézi. A hősök sorsát a húszas évektől kezdve a második világégés utáni időkig végigkövethetjük. Nem mellesleg betekintést nyerhetünk abba is, hogy hazánk akkoriban nemcsak területileg, hanem ideológiailag is töredezett volt. A regény úgy mutatja be ezt a sokrétű megosztottságot, hogy szíven üti, provokálja és kihívás elé állítja az olvasót. Rákényszerít, hogy feltegyük a kérdést: mi vezetett Trianon után egy újabb tragédiához.

Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVAolvashatjuk el a könyvet!

Érdekességek:

Závada Pál Jadviga párnája című nagyregénye megjelenése óta az egyik legnagyobb könyvsiker hazánkban. Több mint ötvenezer példányban kelt el, és Deák Krisztina rendezésében 2000-ben készült belőle kétórás játékfilm.

Így vélekednek az íróról:

„Závada Pál históriai érdeklődése közismert. Már szociográfusként, szociológusként is a tények, a sokszor lenézett valóságreferenciák közelében kellett élnie.” – Olasz Sándor

Így vélekednek az alkotásról:

„Závada Pál sokat markol az Idegen testünkkel. Sokat, de nem túlságosan – mert sikerül megbirkóznia az alapanyaggal. Jó néhány társadalmi problémáról, történelmi folyamatról és fiktív személyről beszél, de nem temeti maga alá a mondanivaló súlya és nagysága, úrrá tud lenni a különböző történetszálakon. A csaknem négyszáz oldalas szövegben vannak ugyan hibák, de ezek a regény egészét tekintve ritkán jelentősebbek.” – Darvasi Ferenc

Ezt gondolja egy olvasó a műről:

Egy lelkes olvasó szerint a könyvet már a stílusa miatt megéri kézbe venni és pont annyira radikális, amennyire kell. Nincsenek túlírt sorok, egyszerűen csak azt nyújtja, amit elvárhatunk tőle. Akinek nem tetszik, az ne olvassa, akinek fontos, az pedig meg fog küzdeni érte.

Idézet a könyvből:

„Jó. Hát neki egyáltalán nem tetszik, hiába is nevetgélnek itt egyesek, és tán mégse kéne így beszélnie Jankának. Mikor egy ezeréves álom…
Húsz, Johannka. Vagy nem?, javítsatok ki, nem húsz éve volt ez a hogy hívják, Trianon?”