Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos (j) kerékpározik a résztvevőkkel a Pannonhalma-Veszprém-Balatonfüred kerékpáros túraútvonalon Pannonhalmán az avatás napján, 2017. október 7-én.
Rácz András | 2020.06.08. | Zöld

Ez kell ahhoz, hogy Magyarország a legélhetőbb országok egyike legyen

Nemcsak a nyár kerülget minket, de a lassan feloldandó karanténszabályok is arra biztatnak, hogy kiszabadulva a falak közül, nyakunkba vegyük az országot, körülnézzünk, merre és hogyan érdemes megmozgatni karanténban elgémberedett végtagjainkat. A lehetőségekről a legilletékesebbet Révész Máriuszt, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztost kérdeztük.

– Jó, hogy hívsz – kezdte a kormánybiztos. – Éppen indulok a Felső-Tisza-vidékére. Föl kell vinni 10 új nyaralóhajót a Tisza-tótól Tokajba. Tiszalökön felújítják az erőművet, június 10-től egy évig nem működik a zsilip, ezért addig a hajók felét el kell juttatni a Felső-Tiszára. Ha van időd, velünk tarthatnál…

– Köszönöm, izgalmas lenne, de inkább mondd el, miért tartod fontosnak ezt a programot?

– A kormány 2017 végén döntött az Európa-szerte népszerű nyaralóhajózás hazai meghonosításáról. A kezdeményezés nemcsak az igényes bel- és külföldi turisták számára nyújt különleges kalandot, de a térség fejlesztését is szolgálja. Hatalmas kihasználatlan lehetőségek vannak itt, és ez nagy lökést adhat a turizmusnak, sőt az önbecsülésünknek is. Ha azt látjuk, hogy messze külföldről is érkeznek ide emberek, hogy megnézzék Sárospatakot, Tiszadobon a kastélyt, a Zemplént, akkor mi is másképp fogunk nézni erre a vidékre. A Tisza-tó, a Felső-Tisza és a Bodrog vízi turizmusára koncentrálunk, 20 kikötő fejlesztése történik nyárig, amit természetesen azután más hajók is használhatnak. Ezen felül a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel országszerte 150 vízitúra megállóhelyet is kiépítettünk a közelmúltban. Az aktív pihenésnek ez a formája is egyre népszerűbb és a túraútvonalak mentén, további turisztikai fejlesztéseket von magával: a környék bejárása kerékpárral, úszás-strandolás, kajakozás, horgászat, lovaglás, kirándulás mind fontos szerepet játszanak a szabadidő aktív, tartalmas eltöltésében.

– Mondanám, hogy menjünk ezeken végig, de kezdjük a legélesebb kontraszttal! Gyerekkoromban apámmal sokfelé túráztunk. Ő még egy afféle old school, bakancsos túrázó volt.

– Ma is eleven ez az irány. De természetesen megváltoztak az igények. Ha visszaemlékszel, milyen volt annak idején egy turistaház, a maga – finoman fogalmazva – puritán igénytelenségével, a dohos szobákkal, vashálós emeletes ágyakkal, szeles ablakokkal, és összeveted egy mai turistaszállással, hát, ég és föld. Folyamatosan zajlik a menedékházak felújítása és egyre többről elmondható, hogy megfelel a mai elvárásoknak. Hétvégén szinte lehetetlen szabad helyet találni. Pedig több mint 200 szálláshely várja a túrázókat, amelyek többsége már megtalálható a www.termeszetjaro.hu honlapon is. Hadd tegyem hozzá, azzal is támogatjuk ezt a klasszikus élményvilágot, hogy olyan célpontokat kínálunk, amelyekért érdemes útra kelni. Az elmúlt években az állami erődgazdaságok és a nemzeti parkok több mint 120 erdei szálláshelyet építettek vagy hoztak rendbe, és a jövő héten kerül átadásra az Ős-Dráva mentén, Szaporcán egy teljesen új 50 férőhelyes turistaház. 25 új látogatóközpont és 40 kilátó épült, és még egyszer ennyi megújult. Közben felfrissítettük a kéktúra jelzéseit is, illetve általában a túrajelzéseket, hogy nagyobb biztonsággal lehessen csatangolni a természetben. Közben folytatódik a kisvasút-fejlesztési program, aminek a végére minden 18 kisvasutunk meg fog újulni.

– Gyerekkoromban nagyon élveztem az efféle csodákat, de úgy látom, ebben a tekintetben nem sokat változtunk: a fiaim is oda voltak a kisvasutakért, erdei kalandokért.

– Nem csak a te fiaid. Az állami erdészeti társaságokkal, a Nemzeti Parkokkal, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetséggel és a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel együttműködve újraindítottuk a Vándortábor Programot Magyarországon. (Sőt központilag szervezett kerékpáros- és vízivándortábor régebben nem is volt.) Tavaly már 10 000 gyerek jött vándortáborozni és ezek annyira jól sikerültek, hogy idén 2 óra alatt betelt a 24 útvonalon meghirdetett közel 500 tábor. Annak ellenére, hogy idén bővítettük az útvonalakat és elindítottuk a Tihany-Pannonhalma között a zarándoktáborokat is. Most, hogy a gyerekeink hónapokig otthon voltak bezárva, nem találkoztak barátaikkal, alig mozogtak, alig jutottak el a természetbe, a vándortáborokra nagyobb szükség van, mint eddig bármikor. A vándortábor ezekre a problémákra kiváló gyógyszer! És, ha már az gyermekkori emlékeink szóba kerültek: talán emlékszel a valamikori ötpróba mozgalomra? Nos, a közelmúltban sikerült újjászerveznünk a nagy hagyományú szabadidősport-közösséget. Idén már 21 000 ötpróbázónk volt, a következő olimpiai ciklusban az 50 000 ötpróbázó elérését tűztük ki munkatársaimmal. Mint régen, most is lehet gyűjteni a pontokat, és lehet sapkát, hátizsákot és melegítőt kapni, sőt a legszerencsésebbek még az olimpiára is eljuthatnak.

MTI/Krizsán Csaba-Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos (j) kerékpározik a résztvevőkkel a Pannonhalma-Veszprém-Balatonfüred kerékpáros túraútvonalon Pannonhalmán az avatás napján, 2017. október 7-én.
Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos (j) kerékpározik a résztvevőkkel a Pannonhalma-Veszprém-Balatonfüred kerékpáros túraútvonalon Pannonhalmán az avatás napján, 2017. október 7-én.Fotó: MTI/Krizsán Csaba

– Nagyon vonzó projekt. És látható, hogy van hatása…

– Csak színvonalas, valóban izgalmas sportprogramokkal lehet megmozgatni az embereket. Egyrészt azért, mert megváltoztak az igények. Régen két hét a SZOT-üdülőben, mindenkit boldoggá tett. Ma rövidebb időre, de gyakrabban megyünk szabadságra, ahol élményeket, kalandokat keresünk. Egy mozgalmas hosszú hétvége, jobban kikapcsol, mint a sok hetes semmittevés. Másrészt, ha azt akarjuk, ahogy azok is megmozduljanak, akiknek ez nem szokásuk, akkor igényes kínálattal, élmények ígéretével kell előállnunk, hiszen az okostelefonok, számítógépek, virtuális kalandok szórakoztató funkcióival kell versenyezni.

– És akkor így függ össze az aktív turizmussal az, amit az imént a lakóhajós nyaralás kapcsán említettél: hogy a kikötők környezetét például a kerékpáros turizmus előtt is meg kell nyitni.

– Nem településenként és nem jármódonként, hanem összetett térségi fejlesztésekben gondolkodunk. Az egyik fontos célunk, hogy ugyanúgy, ahogy Nyugat-Európában, létrehozzunk olyan térségi, 2-3 napos vagy akár egyhetes programcsomagokat, ami vonzó lehet egy család vagy baráti társaság számára. Ha a nyaralóhajók kikötőiben kerékpár-kölcsönzési lehetőséget biztosítunk, akkor nemcsak a Tisza part 1-2 kilométeres körzetébe, hanem akár 20-30 kilométerre is eljuthatnak a hajózók. A Tisza-tó egy igazán különleges terület, igazi aktív turisztikai paradicsom, ahol lehet kenuzni, supozni, és van számos látnivaló az Ökocentrumtól a Hortobágyig. Júniusban átadjuk a Tiszafüredet-Poroszlóval összekötő kerékpárutat, három új híddal, amivel bezárul a tókör, és végig autóktól távol, biztonságosan körbetekerni a tavat. Várhatóan jelentősen nőni fog a kerékpáros turisták száma, aminek gazdasági hatása is lesz. A Dunamenti kerékpárút nagyon sok embernek biztosítja Ausztriában a megélhetést, és ha körülnézel a Fertő-tó partján, azt láthatod, hogy a kerékpárutakat egyaránt használják idősebbek és fiatalok, akikre nagyon komoly szolgáltatások épültek. A bringázás népszerűsége egész Európában folyamatosan nő, ezért fontos nálunk is a kerékpárutak építése, fejlesztése, illetve a kerékpáros infrastruktúra-hálózat kiépítése. Ugyanakkor nem csak a túrázók fontosak számunkra, hanem az is, hogy a lakóhelyünkön is növekedjenek a mozgás lehetőségei. Ezért indítottuk el az Országos Görpark és Bringapark építési Programot, ezért támogattuk a falmászótermek felújítását, és folytatódik a tavaly elindított Országos Futópálya-építési Program is. Ezekre a célokra a kormány közel másfél milliárd forint támogatást biztosított, ami azonban legfeljebb a beruházás 50 százalékát fedezheti. Így az együttműködés során megépül 26 bringapark, 10 görpark és 17 futópálya.

– Nálunk is épült futópálya. Neked köszönjem meg? 

– Nem. Az első, ennek a programnak a keretében épült futópályát a jövő héten fogjuk átadni. Azt a pályát az önkormányzat alighanem önszorgalomból építtette. De azért ez is jelzi, milyen komoly igény mozgatja a szabadidősportok mögötti döntéseket. Ezekkel a programokkal kicsit orientáljuk az önkormányzatokat, így biztos, hogy ők is többet fordítanak erre a célra. A mi vállalásunk – bizonyára emlékszel rá – az volt, hogy 2030-ra Európa egyik legélhetőbb országává szeretnénk tenni Magyarországot. Ehhez az is hozzátartozik, hogy javítsunk az emberek életminőségén, egyebek mellett azzal, hogy a szabadidő minőségi, egészségtudatos, aktív eltöltéséhez biztosítunk lehetőségeket… Jut eszembe: tényleg nem jössz a Tisza tóra üdülőhajót kormányozni?

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Névjegy
Fotó: aofk.hu

Révész Máriusz eredetileg mint matematika–fizika szakos tanár dolgozott a kőbányai Szent László Téri Általános Iskolában. 1986-ban kezdett politizálni az Agria Körben, 1990-ben önkormányzati képviselő, majd a Fidesz kőbányai elnöke lett. 1998-ban országgyűlési képviselővé választották, azóta képviseli a budapestieket a parlamentben. Jelenleg az oktatási és tudományos bizottság tagja. 2016 óta a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos.


Kapcsolódó cikkek

Ajánló | Könyv

Kevesen gondolnák, hogy az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos Sorsfordítók Erdélyben címmel könyvet írt az erdélyi gyermekvédelem hét nagy egyéniségéről. A kötetben Molnár Jánosné, Berszán Lajos, Gergely István, Kató Béla, Pakó Benedek, Szegedi László és Böjte Csaba jelenik meg, akik mind valami fontos kezdeményezéssel járultak hozzá az erdélyi gyermekvédelem ügyéhez. Böjte Csaba szerepe azonban kettős, mert Révész Máriusszal kialakult szoros barátsága révén ő volt az ihletője a kötetnek.

A szerző így nyilatkozott könyvéről: „Az ​elmúlt néhány évben Erdélyben olyan emberekkel ismerkedtem meg, akik nagyon nagy hatással voltak rám. Olyan emberekkel, akik a legsötétebb, a legreménytelenebb helyzetben sem adták fel, sőt még akkor is próbáltak tenni a magyar közösségért, a gyerekekért, a falujukért vagy városukért. …. Jó néhány könyvbeli történet innen Magyarországról valószerűtlennek, szinte elképzelhetetlennek tűnik, pedig a határ túloldalán élő magyarokról szól. Sokan nem is tudják, hogy manapság, a határtól néhány kilométerre, ilyen életutak, küzdelmek, ilyen gyereksorsok léteznek. Sokszor éreztem azt, hogy ezeket az élményeket meg kell osztanom másokkal, ezért sok ismerősömet vittem el Dévára, Csíksomlyóra, Zsobokra, Gyimesbe. Olyan emberek is jöttek velem, akik még soha nem jártak Erdélyben, és az egyházak tevékenységét is gyanakodva szemlélték. Egy-egy ilyen látogatás, beszélgetés után, látva ezeknek az embereknek a heroikus küzdelmét a nyomorral, szegénységgel, hallva a mindennapos megkülönböztetést, ami a magyarokat éri, mindenki másként látta a világot. Hazafelé mindig mindenkivel azon elmélkedtünk, hogy hogyan tudnánk többet tenni az elesettekért, a nyomorgókért, a határon túl rekedt magyarokért… Ennek a könyvnek az ötlete is egy ilyen kirándulás alkalmával született.”

Fotó: puskikiado.hu