Gyorsétterem, műhús, mi jöhet még?
A hús lehet hús, a zöldség lehet saláta, de a saláta ne akarjon hús lenni!
A műhús a világ minden problémájára megoldást jelent! Ez persze nem igaz, pusztán a nyugati sajtót szemlézve hinné ezt az ember. A műhús ellen szóló véleményeket úgy kell keresni a világhálón, mint tűt a szénakazalban, ami akár azt is jelenthetné, hogy nagyon kevés dolog szól ellene. Ez valóban így van? Járjuk kicsit körül a témát!
A McDonald’s pár napja bejelentette, hogy új termékkel állnak elő Svédországban és Dániában: kísérleti jelleggel piacra dobják a McPlantet, ami egy növényi „húspogácsából” készülő hamburger. A McDonald’s kicsit megkésve követi nagy riválisát, a Burger Kinget, amely már 2019 óta árul húsmentes húspogácsával megrakott bucit. A hír tett egy kisebb kört a világhálón, mint a műhús világhódító útjának legújabb állomása, hiszen a McDonald’s a világ egyik legnagyobb gyorsétteremláncaként a világ leghíresebb műhúsgyártó cégével, a Beyond Burgerrel szerződött le a beszállításra. Ahogy a műhús terjed a világban, az ilyesfajta mérföldkövek alkalmat adnak a média munkatársainak arra, hogy számba vegyék, miért is olyan fontos dolog ez. De valóban az? Valóban meg tudja váltani a műhús a világot, ahogy azt a nyugati sajtó állítja? Mivel a dolgok sosem fekete-fehérek, ezért a nagy lelkesedés közepette mindig fontos visszalépni egyet, és az ellenkező nézőpontokat is meghallgatni.
A műhús támogatói általában három fő szempont alapján tekintik jobbnak a terméket természetes társánál: egészségesebb, klímabarátabb és nem kell miatta megölni az állatokat. Járjuk hát körbe a három csapás mentén a problémakört!
Egészségesebb a műhús?
Amikor a műhús elkezdett berobbanni a köztudatba, még alapfeltevés volt, hogy egészségesebb a nem laborban tenyésztett társánál. Már itt meg lehetne egyébként állni, hogy feltegyük a kérdést: egyáltalán mi egészségtelen az igazi húsban? Persze egyesek szerint ez is káros és rákkeltő.
A cinizmust félretéve viszont egészen konkrét érvek is szólnak a műhús mellett, azontúl, hogy „a zöldségek egészségesek, tehát ha a hús is zöldségből van, akkor az egészségesebb, mint a sima hús”.
A Beyond Meat és az Impossible Burger (a másik nagy műhúsgyártó cég, amely a Burger Kinggel állt össze) húspogácsái például ránézésre valóban egészségesebbnek tűnnek az igazinál: egy húsz százalékos zsírtartalmú, száz grammos húspogácsához képest a Beyond Meat termékében hússzal kevesebb kalória, három grammal kevesebb zsír és egy grammal több fehérje van, míg az Impossible pogácsájában ötvennel kevesebb kalória, nyolc grammal kevesebb zsír és ugyanannyi protein található. Mindezeken túl ráadásul koleszterint sem tartalmaznak, mint a vörös hús. A hab a tortán sokak számára pedig, hogy műhúst fogyasztva nem kell félnünk attól a sok gyógyszertől, amit a levágott állatba élete során belenyomnak. Az élet azonban nem mindig habos torta.
Az előbbieket figyelembe véve a műhús látszólag valóban jól teljesít, azonban a mikrotápanyagok is számítanak. Az igazi húsban például több olyan fontos vitamin is megtalálható (például a B12), ami a műhúsban nem, valamint a kevesebb zsír sem feltétlen jó, hiszen vannak zsírsavak, amelyek kifejezetten hasznosak az emberek számára, illetve léteznek zzírban oldódó vitaminok is. A fehérje kapcsán fontos megemlíteni, hogy az állati és növényi fehérje nagyban eltér egymástól – az igazi hús fehérjéit könnyebben dolgozza fel a szervezetünk.
Az egészség kapcsán a műhús kritikusai még két fontos dolgot szoktak felhozni: először is, hogy a húshelyettesítők teljes mértékben feldolgozott élelmiszerek, telis-tele mindenféle adalékanyaggal, a modern, tudatos vásárló pedig egyre inkább kerüli ezeket, így lehetnek népszerűek például az E-számtól mentes élelmiszerek is. A másik fontos támadási felület a GMO-származékok alkalmazása. Ez cégről cégre eltér, így míg a Beyond Meat nem használ ilyet, az Impossible már igen. A GMO iránti szkepticizmus pedig teljesen érthető.
Összességében a műhúsról kijelenthető, hogy nem egészségesebb, mint az imitálandó partnere. A kevesebb zsír és kalória ellenére (ami önmagában még nem jobb, sőt) fontos mikrotápanyagok hiányoznak a termékből, valamint a GMO és az adalékanyagok jelenléte sem teszi vonzóbbá a terméket.
Klímabarátabb?
Mind közül talán a legnehezebb kérdés, már csak azért is, mert a vélemények ezen kérdés mentén a legmegosztottabbak. A műhús egyik legnagyobb reklámozó ereje, hogy állítólag mérföldekkel környezetkímélőbb, mint az állati eredetű hús. Az állattartással kapcsolatban a legfőbb kritika, hogy rengeteg károsanyag-kibocsátással jár – a FAO szerint a Föld teljes üvegházhatású gázainak 14,5 százaléka csak az állattartásból ered, rosszat tesz az édesvizeknek, mert sokat használ el és szennyezi is őket.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásáért két dolog felelős: az állatok által a levegőbe juttatott metán, valamint az erdőirtásokból származó szén-dioxid felszabadulása. A károsanyag-kibocsátást ugyan nehéz vitatni, de megoldásként nem kell egyből lemondani a húsevésről. A FAO adatbázisa szerint például az Egyesült Államokban az állattartásból származó üvegházhatású gázok kibocsátása 1961 óta 11,3 százalékkal esett vissza, miközben a termelés megduplázódott. Ez arra enged következtetni, hogy az állattartás lehet hatékonyabb is, és ahelyett, hogy teljesen elfordulnánk tőle, érdemes lehet elgondolkodni a hatékonyság további fejlesztésén. A hús teljes feladása egyébként sem oldana meg semmit, állítja Frank M. Mitloehner, a Kaliforniai Egyetem professzora: a The Conversation magazinba írt cikkében egy kutatást idéz, mely szerint ha az USA-ban mindenki felhagyna a húsevéssel, akkor a károsanyag-kibocsátás csak 2,6 százalékkal esne, ellenben a saját számítása szerint csak 0,5 százalékkal.
Ugyanezen cikk szerint továbbá még olyan érvek szólnak az állattartás mellett, hogy az állatok rengeteg olyan forrást használnak föl, amit az ember nem tud hasznosítani – gondol itt a növényi termés ember számára ehetetlen részére, valamint a legeltetésen kívül másra használhatatlan földekre. A növényi termés takarmánycélú felhasználása rendkívül hatékonnyá teszi a rendszert, és ettől eltérni csak rontana ezen. A földek kapcsán pedig egy újabb FAO-adattal hozakodik elő Mitloehner, mely szerint a Föld összes mezőgazdasági földterületének 70 százaléka csak legelő. Azt azonban fontos látni ennek kapcsán, hogy ezek a legelők elsősorban olyan puszták és sztyeppék, amiken semmi más nem nő, csak fű és gaz, így például nem nőne erdő a helyükön.
Állatvédelem
A teljes kérdéskörnek talán ez a legszubjektívebb része. Az állatvédők teljes mellszélességgel a műhús pártján állnak, mert az nem jár az „állatok kínzásával”, sok embert viszont nem igazán izgat ez a kérdés.
Megoldásként itt sem feltétlenül kell elfordulni a húsevéstől, hiszen ha valakit tényleg aggaszt az állatokkal való bánásmód, az továbbra is tud szabad tartású állatokat venni. Persze a szabad tartású állatok nem olcsók, viszont ha a műhús körül szerveződhet társadalmi mozgalom, akkor a kis farmokért, a szabad tartású állatokért is szerveződhetne.
A kérdést tovább nehezíti, hogy a hús továbbra is hatékonyabb és olcsóbb energiaforrás, mint annak növényi pótléka, így a Föld egyre növekvő népességének eltartásában kulcsszerepe van a hústermelésnek.
A zöldség ne akarjon hús lenni
A végére hagytam a szemantikai kérdést: hogy miért is reklámozzák húsnak azt, ami nem az? A válasz az, hogy az új iparág húzóemberei szerint terméküknek nem a vegánok a célközönsége, hanem az úgynevezett flexitariánusok, akik akár hajlandók lennének feladni a húsevést, ha ezzel szerintük megmenthetik a bolygót. A probléma viszont csak az, hogy ahogy fentebb láthattuk, a húsevés feladása közel sem mentené meg a bolygót, viszont óriási társadalmi átrendeződést igényelne.
Az emberek azt hiszik, hogy mivel a zöldség egészséges, ezért ha a hús is abból van, az csak jót tehet. A műhús viszont nem egy saláta, és nem is egészségesebb az igazinál. Ráadásul még bolygómentő hatása se olyan egyértelmű, mint ahogy az elsőre tűnik, így aztán joggal merül fel a kérdés, hogy mégis miért kellene feladni a húsevést. Az állattartásnak is vannak környezet- és állatbarát formái, a hatékonyságon pedig mindig lehet fejleszteni.
A hús lehet hús, a zöldség lehet saláta, de a saláta ne akarjon hús lenni!
