Mezőgazdaság és mesterséges intelligencia
A gyorsuló globális népességnövekedés és a vele párhuzamosan zajló klímaváltozás új kihívások elé állítja az agrárium szereplőit. A megoldás a robottechnológia lehet.
A magyarországi mezőgazdaság helyzetéről Zsiros Csanádot, a BOKU Wien agrártudomány szakos hallgatóját faggattuk.
– A népességszám gyorsuló növekedése milyen kihívások elé állítja a mezőgazdaságot?
– Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, a FAO 2019-es tanulmánya szerint a Föld élelmiszerigénye 2050-re a mostanihoz képest másfélszeresére nő, ezért fontos, hogy hatékonyabban termeljünk és a megtermelt élelmiszert minél gazdaságosabban hasznosítsuk. A jelenlegi technológiával az aratás pillanatától az elfogyasztásig globálisan mintegy harmincszázalékos veszteségről beszélhetünk. Számokban kifejezve ez 1,6 milliárd tonna, megközelítőleg 300 billió forint minden évben. Vásárlási és étkezési szokásaink megváltoztatásával ezeket a számokat mérsékelnünk kell, hogy a mezőgazdaság ökológiai lábnyoma a későbbiekben ne emelkedjen drasztikusan.
– Az utóbbi években tapasztalható szélsőséges időjárási jelenségeknek milyen hatása van a mezőgazdaságra?
– Először is fontos megemlíteni, hogy a növény ideális fejlődésének minden létfunkcióját biztosítani kell: a talajt mint közeget és a belőle felvehető tápanyagot, a vizet, a hőmérsékletet és a szén-dioxidot. Sajnos a gazdák az utóbbi években a csapadék egyenlőtlen eloszlása miatt új kihívásokkal néznek szembe. Míg 2020 tavaszán a dél-békési gazdaságunkban csak 100 mm-t, addig június közepén egy hét alatt 120 mm csapadékot kaptunk. Ez komolyan befolyásolta a növények fejlődését és a talajállapotot. A felmelegedés hatására új kártevők, invazív fajok jelenhetnek meg, és megváltoztathatják a jelenlegi ökoszisztémánkat. Ezenkívül egyéb szélsőséges időjárási anomáliák (jégeső, hőhullám) is egyre nagyobb gondot jelentenek a gazdálkodásban.
– Hogyan tud reagálni az agrárium az említett negatív környezeti tényezőkre?
– Fontos a megfelelő vetőmag és növénykultúra kiválasztása, illetve a talaj adottságait figyelembe vevő talajművelés. Egyre inkább előtérbe kerül a hazai öntözőrendszer kiépítése, fejlesztése. Lehetőségként felmerül a hidroponika, illetve a génmanipuláció alkalmazása. Utóbbi komoly bioetikai kérdéseket is felvet.
– Említette a génmanipulációt. Miben befolyásolja ez a növényeket? Mik a jelenlegi szabályozások?
– A növények genetikáját úgy módosítják, hogy ellenállóbbak legyenek a környezeti hatásokkal és a kártevőkkel szemben, továbbá magasabb terméshozamra legyenek képesek. Jelenleg az EU-ban génmódosított termékeket csak engedéllyel lehet előállítani vagy forgalmazni, és egy tagállam korlátozhatja a területén történő termesztést. Ez Magyarországon a mai napig tiltva van, az alaptörvényünk célként tűzi ki a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság biztosítását. A jelenlegi szabályozás szerint az engedélyezett GMO-takarmányokat vagy -élelmiszereket külön megjelöléssel forgalomba lehet hozni az EU területén, viszont a GMO-takarmányon felnevelt állati eredetű termékek (hús, tojás, tej) már nem jelöléskötelesek.
– Sokan úgy gondolják, hogy Magyarországon is rengeteg permetezett termék van, ami káros a szervezetre. Ez igaz?
– Egyetlen tudományos kutatás sem támasztja alá, hogy szakszerű használat mellett a jelenleg engedélyezett növényvédő szerek hatóanyagai károsak lennének. A növényvédő szer a növény fejlődése során lebomlik, és mire azt felhasználjuk, a növényvédőszer-maradékoknak meghatározott határérték alatt kell lenniük. Ha ez nem következik be, a terméket megsemmisítik. Az EU-ban szigorú irányelvek vannak a növényvédő szerek alkalmazásával kapcsolatban, amit a hatóságok következetesen ellenőriznek. Műholdas felvételeken keresztül figyelik a gazdálkodási folyamatokat, és a jelentési kötelezettségekből egy ellenőrzés során azonnal kiderül, ha a gazdák nem a valóságnak megfelelő adatokat vallottak be. Szeretnék itt reagálni a túlzott tápanyag-kijuttatásról szóló tévhitekre is: Magyarországon a mezőgazdasági használatban lévő földek hetven százaléka nitrátérzékeny terület. Ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken korlátozzák a kijuttatható nitrogén mennyiségét, a kijuttatási idejét és a körülményeit. Összességében az élelmiszerláncok polcain – a NÉBIH-nek is köszönhetően – a magyar termékek jó minőségűek és biztonsággal fogyaszthatók.
– Hogyan alakulhat át a közeljövőben a mezőgazdaság a technika fejlődésének köszönhetően?
– Úgy gondolom, hogy a precíziós gazdálkodásé a jövő. A robot- és dróntechnológia a magas költségek miatt egyelőre kiaknázatlan, de több országban használnak már permetező drónokat, illetve önvezető járművekkel és autonóm talajműveléssel is előrehaladott kísérletek folynak. A következő tíz évben hatalmas technológiai fejlődés várható a mezőgazdaságban. Például közel állunk ahhoz is, hogy egy mesterséges intelligencia a szenzorokból származó adatok alapján meg tudja határozni, hogy a növényeknek – akár egy táblán belül – hol, mikor és mire van éppen szüksége, az ebből adódó feladatokat pedig az egymással kommunikáló gépek végzik majd el.
