Hőstörténet a sportlegendáról – „Puskás a musical”
Barátság hűség, szerelem, hazaszeretet. Hőstörténet a magyar sport legendás alakjáról, Puskás Ferencről. Musical készült minden idők legjobb magyar labdarúgójáról. Az alkotók 1937 és 1960 között mutatják be életét, teljes egészében valós események alapján. Nem egy focitörténetet vittek színpadra, hanem egy sportikon életét. A musicalben Puskás mellett szerepelnek még szülei, felesége, az Aranycsapat tagja, Sebes Gusztáv, Szepesi György és a Rákosi korszak meghatározó alakja, Farkas Mihály is. Az előadásban 22 színész, 60 táncos, 30 gyerekszínész vesz rész és 21 dal csendül fel.
Hogyan lehet színpadra vinni egy labdarúgó pályafutását? Nem is egy labdarúgóét, minden idők legjobb magyarjáét, egy legendáét? Ez a kérdés foglalkoztatott, ahogy bandukoltam a rekkenő hőségben a Hungexpo területén, kerülve a markológépeket, egyensúlyozva a feltúrt úton. A „Puskás a musical” sajtóeseményére tartottam vegyes érzésekkel. (Nagyon nem fért össze nekem egy mondatba Puskás neve és a musical.) A leghíresebb magyar pályafutását nem tudtam elképzelni pár órás színdarabban, azon tűnődtem vajon élete, karrierje mely elemét emelik ki az alkotók? Az elvesztett világbajnoki döntő vagy „Az évszázad mérkőzése” lesz a fő vonulat, esetleg az Aranycsapatot mutatják be, a Real Madridnál töltött időszakot? Egyáltalán miként kerül színpadra maga a sportág, a labdarúgás? Cikáztak a kérdések a fejemben, de közben jól eső érzés is elöntött, mert arra gondoltam, a lényeg mégis csak az, hogy megint minden Puskásról szól majd – 2020-ban is. Mindannyiunk büszkeségéről, a Száguldó Őrnagyról, Öcsiről, Panchoról.
Amikor megérkeztem a helyszínre egy kicsit elbizonytalanodtam, hogy sporteseményre vagy sajtótájékoztatóra érkeztem. A pavilon egyik részében rengeteg fiatal gyakorolt, melegített, nyújtott. Egy teqball asztal és néhány labda jelezte, hogy a foci itt bizony valamilyen formában szerepet kap. Ahogy megkerültem az elválasztó elemeket, az Aranycsapat tagjai néztek rám a plakátokról. Nem csak az egykori klasszisok, válogatott szerelésben feszítenek megformálóik, a művészek. Eddig biztató – gondoltam magamban – itt van Bozsik és Czibor is, nagy baj már nem lehet.
Ha a függöny nem is gördült fel, gyorsan kiderült, hogy jól megírt forgatókönyv szerint zajlik a sajtóesemény. Ha korábban nehéz is volt elképzelni milyen lesz színpadon, musicalben elmesélni Puskás életét, az alkotók mindent megtettek, hogy egy kis betekintést nyerjünk és ha minden kérdésemre csak a bemutató után kapok választ, közelebb kerültem a megoldáshoz.
A legismertebb magyarról szóló musical teljes egészében valós eseményeken alapul és Puskás Ferenc életéből több mint két évtizedet mutat be. Világossá vált, – és ezt igyekeztek kihangsúlyozni az eseményen – hogy a színdarab nem focitörténet, hanem hűségről, szerelemről, barátságról, hazaszeretetről, vagyis Puskás életéről szó. Egy hőstörténet egy legendáról. A tíz éves kisfiútól eljutunk a Bajnokok Ligája döntőben négy gólt szerző világklasszisig. Az látszik, hogy ez a darab szívügye az alkotóknak, színészeknek, táncosoknak és mindenkinek, aki ilyen vagy olyan formában szerepel a musicalben.
A rendező Szente Vajk saját bevallása szerint „paprikával szívta magába az Aranycsapat történetét”. Kisgyerekként ugyanis kertész nagypapájával töltötte a nyarat, fóliasátorban együtt szedték a zöldséget. A mindössze öt éves Vajk életét a foci töltötte ki, így Puskás nevét ismerte, a többi játékossal már gondban volt. Nagypapája azonban a nyáron sokat mesélt a híres Aranycsapatról, saját élményeiről és segítve a megértést paprikából kirakta a csapat szerkezetét is, a legnagyobb paprika elől persze Puskás volt. Ilyen gyerekkori emlékek után talán nem csoda, ha a rendező egész életét elkísérte a sportlegenda története és régi vágyát valóra váltva színpadra viszi Puskás életét. Szente Vajk bemutatta szerzőtársait, Galambos Attila szövegírót és Juhász Levente zeneszerzőt. A színdarabbal kapcsolatban kiderült, hogy szerepet kapnak Puskás szülei, felesége is. Az Aranycsapat kezdő tizenegye, a szövetségi kapitány Sebes Gusztáv, akinek életében olyan szinten elmerült Cseke Péter színművész, hogy valószínű keresztkérdésekkel sem hozhatnánk zavarba, minden momentumból felkészült, Sebes minden lépésével tisztában van. Az Aranycsapat tizenkettedik tagja, Szepesi György sportkommentátor sem hiányozhat Puskás történetéből. A musicalben sok eredeti szöveget is használnak, ezért megformálójának, Harsányi Leventének nem lesz egyszerű dolga, pontosan szó szerint és azzal a hangsúllyal kell megszólaltatni a híres rádiós kommentátort, ahogy megismerhettük. Kihagyhatatlan szereplő – minden szempontból – a Rákosi-korszak meghatározó alakja, Farkas Mihály, akit Nagy Sándor idéz meg a színpadon, olyannyira, hogy speciális maszkot is kap majd, hogy minél inkább hasonlítson az egykori honvédelmi miniszterre. Muszáj egy kicsit visszatérnem a csapatra és megjegyezni, hogy napjaink fiatal színész generációjának egyik legnagyobb sztárja, Ember Márk a korszaknak másik emblematikus alakját, Czibor Zoltánt alakítja. A leghíresebb magyar szerepében, vagyis Puskás Ferencként Veréb Tamást láthatjuk.
Ígéretes összeállítás, ezúttal a színpadon. Ha ennyi még nem lenne elég ízelítőnek, pár jelenetet is bemutatnak a musicalből. 1945 augusztusában járunk. Puskás levelet kap, szüleinek meséli, hogy teljesült az álma, meghívták a válogatottba, majd az első mérkőzésén a 12. percben megszerzi első gólját a pályán és az időnek a színdarabban is jelentősége lesz. Bepillanthatunk Farkas Mihály irodájába is, aki azt az utasítást adja Sebes Gusztávnak, hogy meg kell nyerni az olimpiát, mert még nem elég híres a csapat. Bizonyítékul a behívott titkárnője is csak három nevet képes felsorolni. A szövetségi kapitány ezért gyorsan elmondja az összeállítást, sorolja a neveket, indokolja kit és miért válogat be. Puskásról a következőket mondja: „Nincsen nála nagyobb és nem is lesz.”
A bemutatott jelenetekben a szereplőkön kívül láthattuk a tánckart, hallhattuk a zenéket és a szövegeket, így azt mondhatom egy fiatal, dinamikus előadásra van kilátás. Egy különleges műfajban mutatja meg korunk sikeres művész generációja, számukra mit is jelent Puskás Ferenc.
„Győzni kell az életünk árán, bármi vár, itt nincs aki fél, Magyarország a góljaink szárnyán, harcba száll a győzelemért.” (részlet a Puskás a musical című előadás dalszövegéből)
A tánc, a koreográfia, a szöveg is és a dallam viszi a nézőt. Ezért a zeneszerzővel, Juhász Leventével beszélgettem arról, hogy egy sportlegenda életét zeneileg hogyan lehetett színpadra vinni. A szerzőtrió tagja elmondta, hogy már a kezdeteknél leszögezték, nem egy focimusicalt készítenek, épp ezért nem az volt a céljuk, hogy 21 futballhimnuszt írjanak, nincsenek benne szurkolói rigmusok és zeneileg ebből a szempontból a sport nem része az előadásnak. Abban is megegyeztek, hogy nem lesz a korszaknak megfelelő zene sem. Olyan dallamokat akart előhívni, melyek évek múlva sem mennek ki a divatból és mivel a zeneiség elengedhetetlen számára, ezért minél több élő hangszert szólaltat meg. Az előbb idézett „Az életünk árán” című dal akkor hangzik fel, amikor összeáll az Aranycsapat, a zeneszerző itt szinte teljes egészében a szinfónikus hangszerelést választotta és egy egész vonószenekar hallható a dalban. Juhász Levente bevallotta, korábban nem mutatott túl nagy érdeklődést a labdarúgás iránt, de édesapja legnagyobb örömére az alkotói munka közben Puskás által közel került hozzá a labdarúgás és az Aranycsapat.
A „Puskás a musical" grandiózus produkciót a Hősök terén mutatták volna be több ezer ember előtt augusztus 20-án. A vírushelyzet miatt erre csak jövőre kerülhet sor, helyette a közönség az Erkel Színházban láthat két előbemutatót. Az előadásban 22 színész, 60 táncos, 30 gyerekszínész vesz rész és 21 dal csendül fel. Ha egy mondatban kéne megfogalmazni a darab mondanivalóját a sajtóeseményen elhangzott mondatot idézném ide:
„A darab mélylélektani történet arról, hogyan lesz egy fiúból a világ legjobb játékosa”
Ahogy távozóban voltam a helyszínről megpillantottam az átszellemült Grosicsot teqballozás közben, az biztos, a művészeket elkapta a gépszíj és „megfertőzte” a foci. Az már egy másik kérdés, hogy a színpadon egy musicalben miként tudják életre hívni a világ leghíresebb magyarját, Puskás Ferencet. Mindenesetre érdekes kísérletnek ígérkezik.
