A lelket is etetni kell
Pótolhatják a a pszichológiai könyvek a szakembert? Erről is érdeklődtünk.
Közel egy éve, hogy kisebb-nagyobb megszakításokkal, de a karantén izolációjában élünk. A szokatlan és hosszúra nyúló, bizonytalan helyzet a pszichénket is megdolgozza, ahogy szórakozási szokásaink megváltoztatására is rákényszerít minket. A koncert, a színház, a mozi lassan a sci-fi kategóriába esik, a könyvek viszont továbbra is elérhetők, itt vannak nekünk. Mennyiben hatott a könyvvásárlási szokásokra, ízlésre a kényszerű bezártság? A két legnagyobb magyarországi könyvforgalmazót kérdeztük a témában: a Libri-Bookline részéről Sándor Gabriella marketing- és kommunikációs igazgató, valamint Nyári Krisztián, a Líra Csoport kreatív igazgatója válaszolt felvetéseinre.
Mit olvastunk?
A tavalyi eladási toplistákon feltűnően sok pszichológiai, önsegítő könyv került az élre, a Librinél az első húszból hat, míg a Líránál öt ilyen témájú. Vajon az előző években is ez volt a trend vagy ez a járványnak köszönhető? A Librinél évek óta tendencia, hogy az év végén illetve év elején az önsegítő könyvek nagyobb fókuszt kapnak, jobban keresik őket, ez nem feltétlenül karanténspecifikus jelenség. A sikerkönyveknél az ismertség is nagyon fontos tényező, ha Csernus Imrét vagy Dezső Andrást nézzük, az ő esetükben fontos, hogy hiteles szereplőkről van szó, nevük közszájon forog, gyakran nyilatkoznak, könyveikről cikkek jelennek meg, benne vannak a köztudatban, ez sokat segít könyveik sikerében. Így aztán nem véletlen, hogy Kepes Andrástól A boldog hülye és az okos depressziós, valamint Presser Gábortól a Presser könyve 1. is szépen fogyott.
Az előző évekhez viszonyítva a Líránál sem éreztek eltolódást csak a karantén miatt, vegyes volt az érdeklődés, a szórakoztató irodalom, a szépirodalom, a gyerekirodalom és az önfejlesztő könyvek egyaránt megtalálhatók a 2020-as nemzetközi könyves sikerlistájukon. A tavaszi hullám idején a gyerek- és ifjúsági könyvek nagyon népszerűek voltak, persze ennek nemcsak a karantén lehetett az oka, hanem az is, hogy ez a szerencsétlen időszak a húsvétra és a gyereknapra esett. Slágerkönyv volt ebben a kategóriában egy kortalan mű, Beatrix Pottertől a Nyúl Péter és barátai. Szintén tavasszal nagyon sokan keresték Bereményi Géza Magyar Copperfield című könyvét. Olyanok is voltak, akik inkább a félelmeiket fokozták, ők Bíró Szabolcs Lázár evangéliumát olvasták inkább. Érdekes egybeesés, hogy ez a könyv egy középkori zombijárvány történetét meséli él. A rémlátomás legfőbb kérdése, hogy fennmaradhat-e egyáltalán az emberi élet vagy minden odavész a kárhozat oltárán. Bizonyos szerzők a pandémia alatt is töretlenül népszerűek maradtak: Vámos Miklós, Bereményi Géza, Nádasdy Ádám legújabb könyveit ugyanolyan sokan keresték, mint korábban. Az év vége sikerkönyve pedig egyértelműen a Főzőskönyv volt Dragomán Györgytől.
Az önismeret fél siker?
Számos olyan könyv van a két toplistán pszichológiai témában, amelyek már nem is annyira újak, mégis mintha bebetonozták volna őket az élre. Ilyen például Almási Kittitől a Bátran élni vagy Orvos-Tóth Noémitől az Örökölt sors, ez utóbbi mindkét forgalmazónál az abszolút első helyezett. Miért olyan népszerűek ezek a könyvek?
A Libri véleménye alapján az Örökölt sors sikere annak köszönhető, hogy elsőként fogalmazott meg olyan kérdéseket, amik sokakat érdekel, először szólt arról, hogy őseink története, sorsa a mi életünkre is kihatással vannak. Műve arról szól, hogy problémáink oka nemcsak saját életünkben keresendő, érdemes, sőt kell is tágítani a képen, és szüleink, nagyszüleink vagy akár a még korábbi generációk életeseményeit is feltárni. De ebbe a sorba tartozik és hasonlóan sikeresek Edith Eva Eger könyvei, akinek sikerült egy olyan pozitív üzenetet megfogalmaznia a Döntés és Az ajándék művekben, ami sokak életében nyújthat támaszt, mentsvárat, fogódzót.
Mit tegyünk, hogy ne örökítsük tovább a negatív mintákat? Orvos-Tóth Noémit kérdeztük. 
A gyógyulás első lépése a beszéd
Pszichológia, önismeret témában nagyon jól fogyott még mindkét forgalmazónál Almási Kitti új könyve, a Ki vagy te?, Csernus Imrétől a Főnix, valamint Böjte Csaba füveskönyve is. A Líránál azt tapasztalták, hogy az olyan, nem közvetlenül pszichológiai tárgyú könyvek iránt is nagy volt az érdeklődés, amelyek több-kevesebb szállal erősen kötődnek az ember lelki folyamataihoz, belső történéseihez. Azt valószínűsítik, hogy a pandémia idején akarva-akaratlanul minden korosztályban felerősödtek a befelé figyelés reflexei.
Talán még sosem voltak olyan fontosak a nagyszülők, mint most. Vannak élethelyzetek, amikben különösen sokat tudnak segíteni. Hol tapasztalataikkal, hol csak azzal, hogy vannak. Finy Petra Bodzaszörp című mesekönyvében számtalan inspiráló és mosolyra késztető, igazi léleksimogató történet és rajz segítette a legfiatalabb olvasók lelkét. Népszerűek voltak az önbizalomépítő művek, például Mucha Dorka kamaszoknak szóló Nincs idő című kötete, valamint a Katty Kay–Claire Shipman szerzőpárostól az Önbizalom kódja nőknek, illetve Az önbizalom kódja lányoknak című könyvek. Valamint szintén sokan keresték Csóka Judit klinikai szakpszichológus-meseterapeuta Mesék a szabadulásról című könyvét is.
Vajon mennyiben tudják a pszichológiai könyvek pótolni a szakembert? A Libri-Bookline-nál úgy vélik, hogy ezek a könyvek felhívják a figyelmet az önismeret, illetve a tudatosodás fontosságára, de azt mindenképpen érdemes leszögezni, hogy a sikerlistáikon rendre feltűnő önismereti, pszichológiai könyvek leginkább ismeretterjesztő, nem pedig szakkönyvek.
Hasonlóan vélekedik a szakember, Karsai Szilvia pszichológus is: – Egy-egy specifikusabb területen, célzott technikák esetében van, hogy az önsegítő könyvek hasznos segítséget jelentenek, gondoljunk például az időgazdálkodási eszközökre, tippekre. Egy-egy tipp, módszer, amely könnyen, gyorsan kipróbálható, tesztelhető, variálható, hamar eredményt hozhat. Néha van, hogy egy könyvet egyetlen mondat miatt „kell” elolvasnunk, ami sokáig hatással van ránk, velünk marad és cselekvésre késztet. Az önsegítő könyvek az érdeklődő nagyközönségnek íródnak, hiányzik belőlük az a személyre szabottság, amelynek révén szenzitíven reflektálni tudnának az olvasó egyedi élethelyzetére, élettörténetére, élményeire, személyes céljaira – amely azonban megvan egy szakember által vezetett, célzottan felépített foglalkozási folyamat során.
És hogy miben segíthetnek még a könyvek – akár karantén van, akár nem? Karsai Szilvia pszichológussal készült beszélgetésünkből több is kiderül.
Könyvterápia járvány idején
Segíthetnek a pszichológiai könyvek, vagy mindez csak önámítás? Erre kerestük a választ.
