Hallgatni Aranyt – Tanuláshoz is ajánljuk
Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nagyszabású projektjének keretében indult el a Hallgatni Aranyt! nevű oldal, ahol hanganyag formájában, kiváló színművészek előadásában hallgathatjuk meg a költő legjelentősebb műveit. A folyamatosan frissülő gyűjteménnyel kapcsolatban Cseresznyés Márkkal, az MMA Kommunikációs és Sajtófőosztályának főosztályvezető-helyettesével beszélgettünk.
Cseresznyés Márk leszögezte: Arany János vitathatatlanul a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Élete, munkássága kétszáz évvel a születése után is élénken foglalkoztatja a társadalmat, művei manapság is tartalmas kikapcsolódást nyújtanak. Már önmagában emiatt is érdemes felkeresni az MMA Hallgatni Aranyt! elnevezésű, önálló portálját, ám a honlapon található anyagok oktatási célra is kifejezetten használhatók.
A főosztályvezető-helyettes példaként említette A walesi bárdokat, mely Arany János többi balladájával egyetemben szintén megtalálható az oldalon, a kiválasztott levelek mellett a szerző legjelentősebb költeményei is elérhetők hanganyag formájában.
– A Hallgatni Aranyt! egyfajta korlenyomatnak is készült, lehetőséget adott a fiatal és idősebb színészgeneráció képviselői számára, hogy a szövegeket szavalva megmutassák, mit gondolnak a költőfejedelem műveiről – fogalmazott a kommunikációs vezető.
A felvételeket még 2017 őszén a Budapest Music Center (BMC) hangstúdiójában kezdték el rögzíteni az ötletgazda Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész irányításával, Markovits Ferenc rendezésében. A gyűjtemény egyes darabjait mintegy százan mondták fel: megszólalt Arany „nyelvén” többek között Béres Ilona, Bodrogi Gyula, Császár Angela, Cseke Péter, Csuja Imre, Gáspár Sándor, Haumann Péter, Jordán Tamás, Kerekes József, Kubik Anna, Mácsai Pál, Máté Gábor, Mécs Károly, Molnár Piroska, Oberfrank Pál, Szilágyi Tibor, Ráckevei Anna, Schell Judit, Szarvas József is. A fiatalabb generációt pedig Orosz Ákos, Ötvös András, Szatory Dávid, Tenki Réka, Vecsei H. Miklós képviselte.
– A színészeket a rendező választotta ki a versekhez, sok esetben úgy, hogy maguk a színművészek is ajánlkozhattak egy-egy, hozzájuk közel álló műhöz. Sok esetben pedig az orgánum, az alkat volt az, ami megfeleltette a színművészt a neki jutott szöveggel – tette hozzá Cseresznyés Márk.
A „szöveggyűjtemény” tehát más értékei mellett egyszerre arról is vall, hogy az ezredforduló színész-nemzedéke mennyire tudott azonosulni Arany János emberi és költői világával.
A főosztályvezető-helyettes arra is kitért, hogy ma már egységes magyar kultúra létezik, amibe egyaránt beletartozik az anyaország és a külhoni területek is. Az összetartozást sugallja az is, hogy például a felvidéket képviselő Gál Tamás, valamint Bányai Kelemen Barna és Bogdán Zsolt erdélyi művészek is részt vettek a munkában.
A Hallgatni Aranyt! portálon egyébként mintegy százötven vers és hetven levél hallgatható meg, emellett pedig rövidfilmek, útifilm, riportok és egy rendkívül tartalmas, interaktív oktató térkép is elérhető, mely vizuális módon mutatja be a költő életművét.
Az Arany-túra a szerző életének minden fontos állomására elviszi a látogatókat, a Vecsei H. Miklóssal forgatott négyrészes roadmovie-ja, továbbá a Gondolta a fene! című húsz epizódból álló kisfilmsorozat révén a diákok is szorosabb kapcsolatot alakíthatnak ki Arannyal.
A honlapot az elmúlt két évben rendhagyó irodalomórák keretében népszerűsítették hazai és határon túli középiskolákban, Náray Erika színművész vezetésével mintegy két és félezren élhették át ezeknek a foglalkozásoknak a különleges élményét, hangulatát.
– Jól hasznosítható online oktatási segédanyag tehát, tanároknak, diákoknak és irodalomszeretőknek egyaránt, korosztálytól függetlenül – fejtette ki Cseresznyés Márk.
Leszögezte: egyelőre ötlet szinten és nem konkrét tervként merült fel, hogy a Hallgatni Arany! mintájára akár Ady Endre, József Attila vagy Petőfi Sándor életét, munkásságát is fel lehetne dolgozni. Az szinte biztos, hogy igény lenne rá.
