Jókai Anna: Ne féljetek – könyvajánló
Lehoczki Dávid | 2020.07.31. | Irodalom

Jókai Anna: Ne féljetek – könyvajánló

Az író művében az öregedésről és a halálról ír, ugyanakkor bemutatja a négy főhős életének teljes spektrumát.

Jókai Anna regényében a történet négy szereplő gondolataiból épül fel. A cselekmények során mindig név szerint feltünteti, hogy kinek mi jár a fejében, majd zárójelben szerepelnek a leíró megjegyzései, mindazok, amik kívülről látszanak. Fontos kiemelni, hogy nagyon filmszerű és részletes látványt nyújt az ilyen típusú elbeszélés, ami az írótól is nagyobb munkavégzést igényel.

A Kossuth-díjas író könyve az öregedés és a halál regénye, ugyanakkor a négy főhős életének teljes színképét bemutatja. Bár a könyv a jelenben végződik, az egyes sorsok múltja is megelevenedik: a Horthy-Magyarország, a személyi kultusz, a „diktatúra” esztendei, majd a rendszerváltás reményei és csalódásai, egészen 1997-ig. Mondhatni, hogy négy ember harca a mindennapokkal, az öregedéssel és az elmúlás gondolatának elfogadásával. És mindennek nyomon követése, ahogyan lassan, de biztosan mind a halál felé közelednek, ami megfelelő lelkiállapotot és időnként nagy lelkierőt követel az olvasótól. A kötetben két asszony és két férfi története mellett a gyermekek, unokák, ősök történetét is megismerhetjük. Viszont a regény érdekessége az, hogy a négy ember közül nem mindegyik ismeri a másikat, mégis szoros szálak fűzik össze őket.

Az író a műben határozott véleménynyilvánítást jelenít meg: életünk minősége összefügg a halálunkkal. A tanulságos és izgalmas könyvet mindenki számára ajánljuk!

Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVA olvashatjuk el a könyvet!

Így vélekednek az íróról:

„Jókai Anna nagyon fontos ember volt, aki úgy volt közéleti, hogy nem támadták se jobb, se bal oldalról, olyanként tekintettek rá, aki segít. Különleges volt az ő státusa: mind a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, mind a Magyar Művészeti Akadémia tagjaként meg tudta teremteni azt a hangot, azt a szerepet, hogy nem ellenségévé, hanem barátjává vált mindkét oldalnak” – mondta 2017-es halálát követően Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus.

Így vélekednek az alkotásról:

„Nagyon érdekes volt. Különleges módon ismerhettük meg az idősek mindennapjait. Tetszett a párbeszédes forma, bár néhol elég nehéz volt követni, kivel mi is történik pontosan. Szomorú volt, hiszen így jobban beleláthattam abba, hogyan is telnek a mindennapjaik.
Sokat gondolkoztam azon, hogyan is vélekedünk manapság erről a korosztályról. Nem mindig gondolunk bele abba, mi zajlik az ő életükben, gondolataikban. Talán többeknek kellene ezt, és ehhez hasonló történeteket olvasni, és néha kicsit másképp láthatnák/láthatnánk a dolgokat" – gabiica, a moly.hu lelkes olvasója.

„Közeledve a 61. évemhez, azt hiszem, jobban megérintett a téma, mint az ifjabbakat. Teljességgel kijelentem, hogy nagyon igaz, amit ír. Bizony már én is tapasztalom, hogy nem oly régen még természetesen ment például az akrobatikázás ablaktisztításkor, radiátorra, ablakpárkányra, létrára fellépni. Ma már nem megy. Szóval haladok az öregedés felé. De ott van a történetben az a szépség is, hogy meg lehet találni a mindennapokban a szépséget is, amit feltétlen észre kell venni, hisz az élet egy csoda, és amíg észrevesszük az apró örömöket is, addig érdemes élni, addig élvezzük az életet. Mindegy, hány éves az ember" – Roszka, a moly.hu lelkes olvasója.

Idézetek a könyvből:

„Az alkotóerő idomíthatatlan vadállat. Ha kushad, akkor a legveszélyesebb: nem tudhatjuk, alszik-e vagy megdöglött végleg? Ha harap, az már megkönnyebbülés." - 9. oldal.

„Nincs olyan kirakat, hogy séta közben oldalra ne fordítsd a fejed, és a kirakatüvegben meg ne bámuld magad." - 12. oldal.

„A teljes reménytelenségnél a reményben-csalatkozás a rettenetesebb." - 171. oldal.

Fotó: pixabay.com
Névjegy
Fotó: PIM

Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele, és csak 33-34 éves korában folytatta újból. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-tól az ELTE Bölcsészettudományi Karára járt levelező tagozatra. Ez idő alatt főkönyvelő volt. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. 1970-ig általános iskolában, 1974-ig gimnáziumban tanított. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában. Fia, Bánky Gábor Jászai Mari-díjas színművész, a Pécsi Nemzeti Színház tagja.


Kapcsolódó cikkek