A 10 legjobb magyar könyv 2025-ben
Ez egy szerkesztői lista — nem a legtöbbet eladott, nem a legdíjazottabb, hanem azok a könyvek, amelyek 2025-ben a legtöbbet adták az olvasónak. Szubjektív, de nem önkényes: minden szöveget valóban olvastunk.
Hogyan válogattunk
Évvégi toplisták minden literalista portálon jelennek meg decemberben. A legtöbbjük olvashatatlan: ötven könyv neve egymás alatt, rövid fülszöveg-idézetekkel. Ebből nem tudja meg az olvasó, mi miért érdemes az idejére.
Ez a lista tíz könyvet tartalmaz — csak tízet. Minden könyvről annyit írunk, ami döntéshez elég: mi a téma, miért érdemes elolvasni, és kinek ajánljuk. Az összes szereplő könyv 2024 novembere és 2025 decembere között jelent meg, és mind valódi, élő szerző valódi, megjelent munkája.
A sorrend nem rangsor — inkább egy lehetséges olvasási sorrend.
1. Török Ábel: A harmadik ég (Kalligram, 2025)
Műfaj: Mágikus realista regény. Kinek ajánlott: Azoknak, akik szeretik, amikor egy regény teljesen más világba visz, és ott is tartja őket az utolsó oldalig.
Török Ábel harmadik regénye egy norvég part menti faluban játszódik, ahol két ember, Dómar és Katla, születésüktől fogva egymáshoz vannak kötve. A könyv körülöttük szövi fel a többi falusi életét, emlékét, vágyát. Ez a fajta mágikus faluregény — ahol a csoda és a mindennapiság ugyanolyan természetességgel él egymás mellett — ritkán sikerül ennyire biztonsággal. A Könyves Magazin az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az Ünnepi Könyvhéten szinte teljesen elfogyott, a kiadónak második kiadást kellett nyomnia.
2. Czakó Zsófia: Távoli rokonok (Scolar, 2025)
Műfaj: Kisregény, generációs próza. Kinek ajánlott: Azoknak, akiket foglalkoztat az öröklődő sors és a gondoskodás terhe — főleg azoknak, akiknek idős szülőjük van.
Százhetvenhárom oldalon három generáció: az Alzheimer-kórral küzdő Margit, a középkorú lánya Janka, és a fiatal Zsuzsika. Czakó Zsófia kevés szóval sokat mond — a könyv látszólag egyszerű, de az egyszerűsége mögött nagyon pontos megfigyelések vannak arról, hogy mit jelent gondoskodni valakiről, aki már nem ismeri fel az embert. A Telex az év egyik legjobb magyar könyvének választotta. A Scolar gondozásában jelent meg.
3. Spiró György: Padmaly (Magvető, 2025)
Műfaj: Történelmi regény. Kinek ajánlott: Türelmes, elkötelezett olvasóknak, akiket érdekel a 19. századi magyar reformkor és az enciklopédikus regényhagyomány.
Hatszáz oldal. Spiró György rég várt nagyregénye — 2025 júniusában jelent meg az Ünnepi Könyvhétre — a 19. századi magyar reformkor titkos főszereplőjeként Táncsics Mihály feleségét, Seidl Terézt állítja középpontba. A „padmaly” régi szó: rejtekhelyet jelent. Az alcím: A szabadság börtönében. Spiró enciklopédikus igénnyel dolgozik — aki egyszer belemerül, annak az egész reform- és forradalmi kor más fénybe kerül.
4. Grecsó Krisztián: Apám üzent (Magvető, 2024)
Műfaj: Autofiktív família-regény. Kinek ajánlott: Azoknak, akiket foglalkoztat az apafigura, a vidéki Magyarország és az identitás kérdése — de nem akarnak akadémikus irodalmat olvasni.
Grecsó Krisztián saját bevallása szerint ez az eddigi legszemélyesebb könyve — regényes nyomozás a saját apja alakja és a családi múlt után. 2024 novemberében jelent meg a Magvetőnél, és a 2025-ös listák visszatérő szereplője lett. Grecsó Dél-Alföld-regényeinek (Isten hozta, Pletykaanyu) olvasói ismerős hangra találnak: a mezővárosi Magyarország mikrovilágát ebben a kötetben is látja, de most nincs mögé bújva a fikció.
5. Bánki Éva: Apjalánya (Jelenkor, 2025)
Műfaj: Autofiktív kisregény. Kinek ajánlott: Azoknak, akiket érdekel a betegség-narratíva, a Kádár-kori kisváros életének rekonstrukciója, és az apa-lánya viszony irodalmi feldolgozása.
Bánki Éva méhnyakrák-diagnózisa indítja el a nyomozást: honnan jövök, kinek a lánya vagyok, és mi vezet ide? Az apa figurája — egy osztályellenség-bélyeget kapott kisváros fiú a háború utáni Magyarországon — lassan rajzolódik ki az elbeszélésben. A Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent könyv a Revizor kritikai portál és a Könyves Magazin egyaránt az év fontos könyvei közé sorolta.
6. Mécs Anna: Rutin (Pesti Kalligram, 2025)
Műfaj: Első regény, kortárs realista próza. Kinek ajánlott: Azoknak, akiket érdekel a meddőségi küzdelem, az anyaság és a baráti kapcsolatok realista, nem melodramatikus ábrázolása.
Mécs Anna első regénye párhuzamos szálakban fut: az egyik a teherbeesési kísérleteket követi, a másik az újszülöttel töltött első hónapokat. A főszereplő Bori harmincas éveiben jár, és amit Mécs megmutat, az az, amit a legtöbb könyv nem mer: az orvosi rendszer kimerítő gépezetét, a testiség kitettségét, a baráti körben a gyerekszüléshez fűzött elvárások néha fojtogató sűrűségét. Bölcs és szarkasztikus egyszerre, és nem keresi az olvasó részvétét — csak nézni engedi, mi van.
7. Nádasdy Ádám: Londoni levelek (Magvető, 2025)
Műfaj: Esszégyűjtemény. Kinek ajánlott: Azoknak, akik szeretik a szellemes, személyes és pontos megfigyelést — és egy kicsit érdekli őket Anglia.
Nádasdy Ádám 2020 és 2024 között a Népszavának írt Londonból. A harminc esszét a Magvető adta ki 2025 márciusában. A kötet meglepetés: Nádasdy irodalmárként, költőként és fordítóként ismert, de ezek az esszék valami mást mutatnak — egy londoni élő, budapesti gyökerű, gay, határozott véleménnyel rendelkező ember folyamatos csodálkozását az angolok viselkedésén. Olvasmányos, szórakoztató, és közben tele van igazi megfigyeléssel. Jó utazási olvasmány is.
8. Péntek Orsolya: Itt is istenek vannak — csavargókönyv (Pesti Kalligram, 2025)
Műfaj: Hibrid próza — útirajz, esszé, önéletrajzi próza. Kinek ajánlott: Azoknak, akiket vonz az olasz városok irodalmi megközelítése, és nem riadnak el a műfaji határokat áthágó szövegektől.
Péntek Orsolya képzőművész és prózaíró — és ez a kettőség a könyvben is érezhető. A 2025 szeptemberében megjelent csavargókönyv másfél évtizednyi utazás és keresés lenyomata. Főként Itálián keresztül vezet az útja, de a könyv igazi tárgya az otthontalanság és az otthonra találás élménye — városokon, korokat, személyes veszteségeken át. A szövetIrodalom az év egyik irodalmi meglepetéseként értékelte.
9. Tóth Krisztina: Vonalkód (Magvető, 2025)
Műfaj: Verseskötet. Kinek ajánlott: Azoknak, akik azt hiszik, a kortárs magyar líra elveszett valahol az iskolai kötelezők és az irodalmi díjak között. Tóth Krisztina emlékezteti rá, hogy nem.
Tóth Krisztina prózaírói sikere — az Akvárium novellafüzér, az elbeszélések — olykor elhomályosítja, hogy ő elsősorban költő. A Vonalkód 2025-ös verseskötetében az az érzékenység dolgozik, amely az előző köteteket is jellemezte: a mindennapi tárgyak és helyzetek mikroszkopikus pontossága, az intim hangnem, amely soha nem válik privátissá. Az kortárs magyar irodalom egyik legolvasottabb szerzőjének könyve ez.
10. Dragomán György: Máglya (Magvető, 2014 — de 2025-ben újra releváns)
Műfaj: Regény. Kinek ajánlott: Mindenkinek, aki még nem olvasta — és azoknak, akik az A fehér király után nem folytatták.
Kivételként szerepel ez a kötet: nem 2025-ben jelent meg. Dragomán György Máglyaja 2014-es, de a 2025-ös évben — egy Dragomán-esszék és visszatekintések sorában — újra előkerült a listákon és az olvasói ajánlókban. Emma, a tizenhárom éves lány, akit a nagymamája vesz magához egy kelet-európai diktatúra összeomlása után: az A fehér király logikájának folytatása, de más optikával. A könyv szintén harminc-egynéhány nyelvre fordított. Ha valaki 2025-ben csak egy magyar regényt olvas el, ez legyen az.
Összefoglalás
A 2025-ös év magyar kiadói termése nem gyenge. Az autofiktív személyesség — Grecsó, Bánki, Mécs — az egyik domináns hangnem volt; mellette ott a mágikus és a történelmi regény (Török, Spiró), a hibrid esszéformák (Nádasdy, Péntek), és a vers, amely — ha Tóth Krisztina kezén van — nem szorul magyarázkodásra.
Ha valaki nem tudja, hol kezdje: Török Ábel regénye elviszi valahova, ahol könnyen belefeledkezik. Ha valaki konkrét, személyes szövegre vágyik, Czakó Zsófia vagy Grecsó Krisztián a megbízható választás. Ha valaki szellemes olvasmányra vágyik egy hosszabb útra, Nádasdy esszéi nem okoznak csalódást.
