Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott… – könyvajánló
Lehoczki Dávid | 2020.07.25. | Irodalom

Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott… – könyvajánló

A könyv az író 1977-ben megjelent riportkönyve, szociográfiája, amely átfogó képet ad a Magyar Államvasutak belső életéről, működéséről.

A ​Magyar Államvasutakkal mindenki kapcsolatban került már valamilyen módon, vagy dolgozóként, vagy utasként. A MÁV éppen ezért mindenkinek szívügye, mindenkinek vannak személyes tapasztalatai a vasúttársasággal kapcsolatban. Moldova György könyvét már a témája is érdekessé teszi, de igazán izgalmassá attól válik, hogy megmutatja az olvasónak a MÁV belső életét, azt, amit az utas nemigen láthat, talán nem is sejthet.

A hat fejezetből álló könyv korképet ad az 1975 és 1977 között a vasútnál dolgozók életéről, munkakörülményeiről. Többek között az ország legnagyobb (ferencvárosi) rendező-pályaudvarának működéséről, az idősebb és a fiatalabb vasutasok gondolkodásmódjáról, a vonatkésésekről, a megszüntetett vonalakról, de a munkavégzés során megsérült, lerokkant vasutasokról is olvashatunk a kötetben. Mindemellett meggyőző képet rajzol egy-egy nagy forgalmú vasúti csomópontról, a szinte hihetetlen munkabírású vasutasokról, a mozdonyvezetőkről, a fűtőkről, a forgalomirányítókról, a pályamunkásokról és a vasúti mérnökökről. Mondhatni, hogy az író a MÁV tevékenységének minden területét megvizsgálja, még a fejlesztéseket és a korszerűsítéseket is.

Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVA olvashatjuk el a könyvet!

Így vélekednek az alkotásról:

„Mivel aktív MÁV robotoló vagyok, így már csak két munkanap közötti olvasmányként is jól jött nehogy elfelejtsem a lelkesedésemet a munkámhoz :-)) Nyilván a leírtakat én másképp élem meg, és értékelem. Számomra is volt olyan amit csak sejtettem, de nem tudtam. Hogy ilyen volt-e a MÁV anno, nem tudom, de, ha az író újra írná a könyvet, nem sok sztori változna, az biztos…" - Badiga, a moly.hu lelkes olvasója.

„Moldova talán legismertebb munkája teljesen véletlenül került hozzám, így nem terveztem az olvasását. Mégis, júliustól októberig, általában a konyhámban, tetszőleges fejezetek közt ugrálva elolvastam. Anakronisztikus élmény a 21. században 70-es évekbeli aktualitásokat olvasni a korabeli vasúttal kapcsolatban, illetve az akkori szakemberek visszaemlékezéseit a 70-es évek előtti időkre, mégis perverz élvezet. Kíváncsi lennék, mi változott azóta, hogyan látják munkájukat a vasutasok ma. Nem hiszem, hogy egyhamar hasonló terjedelmű, alapos írás születik a témáról." - Ikod, a moly.hu lelekes olvasója.

Így vélekednek az íróról:

„Az egyik kedvenc magyar szerzőm, kár, hogy mostanában (talán politikai beállítottsága miatt is) kevesebben olvassák. Pedig óriási munkássága van, műfajt teremtett a szociográfiáival, riportkönyveivel (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott, A szent tehén), szatíráival (A ferencvárosi koktél, A beszélő disznó, Az új császár új ruhája). Azt viszont kevesen tudják, hogy komoly regényeket is írt, legjobbnak maga is A negyven prédikátor címűt tartja, és szerintem is ez az egyik. A másik A Szent-Imre induló és folytatása. Kár, hogy a mai olvasóközönség nem értékeli kellőképpen, ha megnézem az olvasások/csillagozások számát a moly.hu-n, akkor Moldova könyvei be kell, hogy érjék néhány tucattal, néhány „bestseller” pedig – esetenként szerintem érdemtelenül – már az ezres nagyságrendnél, de minimum több száznál tart. Moldova ennél többet érdemel!" - gesztenye11, a moly.hu lelkes olvasója

„Kemény időkben kemény témákba állt bele. A különböző szakmák, vagy egyéb területekre betekintő, annak rejtett zugaiba is betekintést engedő, világunk sokak számára kevéssé ismert részeiről metszetet készítő könyveit úgy vártuk, mint az utóbb magát vállalhatatlanná tevő Chrudinák Alajos közel-keleti hadi tudósításait. Nem véletlen: mindketten a tűzvonalból „közvetítettek”. Lehetett szeretni vagy nem szeretni, de elmenni mellette, figyelmen kívül hagyni nem lehetett. Ami viszont igazán elgondolkodtató, hogy a lassan 20-40 éves munkái nyomán többet lehet megérteni a mindennapjainkról, mint arra számítani lehetne." - Sonnenschein, a moly.hu lelkes olvasója.

Idézetek a könyvből:

„– Csak azt nem értem, hogy mi szükség van erre a játékra? Miért nem lehet bevallani, hogy a menetrendszerűség, teszem azt, csak ötvenszázalékos?
– Mert a régi vezetés is így csinálta, sőt még a régebbi vezetés is. Gondolja meg: milyen helyzetbe kerülnének a vasút mostani vezetői, ha az egyik legfontosabb gazdasági mutató negyven-ötven százalékkal visszaesne?! A Központi Statisztikai Hivatal sem tűrné el, hogy összezavarják a munkáját ilyen adatokkal. Maradjunk abban, hogy a statisztika olyan, mint a bikini: sok mindent megmutathat, de a legfontosabb dolgokat el kell hogy takarja, mert kitör a botrány." - 155. oldal (Lassújel fejezet)

„– Én ragaszkodtam a vasúthoz, nemcsak azért, mert a háború után már tíz évem benne feküdt, de tudtam azt is, hogy minden vállalat meg fog bukni egyszer, csak a vasút nem. – Akit a mozdony füstje megcsapott, az már kitart a vasút mellett." - 275. oldal (Záhony, az ország kapuja fejezet)

Borítókép: A Ferencváros rendezőpályaudvar 1983-ban. (Fortepan/Magyar Rendőr)

Fotó: Fortepan/Magyar Rendőr
Névjegy
Fotó: Fortepan/Hunyady József

Moldova György, 1934. március 12-én született Budapesten Reif György néven. Kossuth-díjas, Karinthy-gyűrűs, Prima Primissima díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamban. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával. Filmírással hosszabb ideig foglalkozott. Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője. A legolvasottabb kortárs magyar író. Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkot.


Kapcsolódó cikkek

Szavazás

Önnek is vannak személyes tapasztalatai a Magyar Államvasutakkal kapcsolatban?


A könyvet először 1977-ben adták ki, amelyet újabb kiadások követtek 1978-ban, 1979-ben, 1984-ben és 1995-ben. 1987-ben a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége kiadta hangoskönyvben, Galamb Zoltán felolvasásában. A fényképeket a könyvhöz Horváth Péter készítette.