MNG: Öltözz fel, maradj otthon
A Magyar Nemzeti Galéria egyedi módon értelmezte a #maradjotthon felhívást.
A Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából új értelmet nyert a #maradjotthon felhívás. Segítségünkre lehet ebben az időszakban Renoir, Manet, Berény Róbert vagy Székely Bertalan. Virtuális sétát tehetünk Munkácsy világában, de megcsodálhatjuk az Őszi tájat és a Nyárfákat is. Kalandozzunk együtt a mesterekkel!
A jelenlegi bezárkózott és elzárt világunkban sem kell lemondanunk a kultúráról, a művészetről. Számtalan kezdeményezésnek köszönhetően a nappalinkban vendégeskednek kedvenc színészeink, zenészeink. Az irodalmárok segítségével elmerülhetünk Szabó Magda vagy Szerb Antal világában is. Ha épp nincs kedvünk olvasni két kattintás, és máris találunk egy fantasztikus művészt, aki felolvas kedvenc kötetünkből.
Nekem a séták hiányoznak leginkább. Azok a lassú, elmélyülő séták a műalkotások között. A festők csodálatos képei, a végtelen csend és nyugalom, az egyedülálló hangulat. Sajnos a galériák is bezártak, az emlékek pedig nem mindig akaróznak előjönni.
Ahogy rendezgettem a könyvespolcot és próbáltam elhelyezni az újabb szerzeményeimet, kezembe akadt két régi könyv: A nap szerelmese és az Aranyecset. Legnagyobb magyar festőnk, Munkácsy Mihály életéről szóló két regény. A két könyv hatására szerettem bele fiatalon a festészetbe és egy kicsit Munkácsyba is. Újra elkezdtem lapozgatni Aranyecsetet és pont Dallos Sándor Milton-bemutatójához jutottam:
„Tudja mi a legcsodálatosabb ezen a képen? Nem a káprázatos színek, nem a mesteri fényelosztás, nem a megrendítő alakok, bár ezek is egyedülállóan szépek! De a legcsodálatosabb, hogy ez a zseni meg tudta festeni a történést megelőző, legfeszültebb csöndet. S nem véletlenül: tudatosan. Ha az ember türelmesen keres, megtalál néhány motívumot, amely ennek a roppant csendnek a jelenvalóságát segíti, később azonban rájön, hogy mindezek csak a csönd feszültségét adják, de maga a csönd tudatosan úgy van ráfestve a képre. Mindenből árad, értse meg! Én sokszor jártam már önöknél zártkörű bemutatókon, de mindenre esküszöm, hogy ilyen, minden ízében tökéletes remekmű még nem volt a kezében. Mennyiért adná el? ”
Teljesen átérzem a műkritikus rajongását és a sorok olvasása után erőteljes késztetést éreztem, hogy megnézzek újra egy Munkácsy képet. A koronavírus miatt azonban a galériák is bezártak. Ezért nosztalgiából gyorsan felmentem a Magyar Nemzeti Galéria oldalára, hátha találok még pár leírást Munkácsyról. Egy virtuális kiállítás keretében megtaláltam a megoldást! Otthon, kényelmesen, a kedvenc kanapémon elhelyezkedve eltölthettem pár órát a „festményeim” között.
A „Változatok a realizmusra – Munkácsyól Mednyánszkyig” virtuális kiállítóterén keresztül olyan érzésünk lehet, mintha ténylegesen ott sétálnánk a Galéria falai között. Végigjárhatjuk a termeket, elidőzhetünk a képeken, ugyanúgy elolvashatjuk a művekhez tartozó leírásokat.
Megleshetjük az Éjjeli csavargókat, vagy a Mester első jelentősebb művét, a Siralomházat. És ha már a csönd megfestéséről idéztem, megtalálhatjuk Munkácsy világsikert jelentő alkotását, a Miltont, amellyel elnyerte a párizsi világkiállítás egyik aranyérmét.
A Galéria gondolt a diákokra és pedagógusokra is, hiszen az oktatás fülecskére kattintva még több háttér-információhoz juthatnak kifejezetten oktatási célra. A csodálatos alkotásokra kattintva ki is nagyíthatjuk a műveket, így például a saját laptomon felületén gyönyörködhettem a Nyárfákban és az Őszi tájban is.
A Magyar Nemzeti Galéria egyedi módon értelmezte a #maradjotthon felhívást. Mivel fontos megőrizni humorunkat ebben a nehéz időszakban, így Renoir, Manet, Berény Róbert vagy Székely Bertalan alkotásainak segítségével adnak ötleteket, hogyan süssünk, pihenjünk, zenéljünk vagy öltözzünk fel koronavírus idején. Variációk egy témára a Nemzeti Galéria portálja és Facebook oldala jóvoltából. Személyes kedvencem a #mostszépülj és a #mostöltözzfel.
