Zárva is nyitva a Nemzeti Múzeum
Az MNM elérhetővé tett korábbi digitális tartalmakat, új videó-sorozatot gyártott és segíti az oktatást.
„Múzeumozz a szobádból!” – hirdeti a Magyar Nemzeti Múzeum. Az intézmény „nonstop” nyitva tartással üzemel az otthonunkban. Berényi Mariannával, a Magyar Nemzeti Múzeum Kommunikációs és Közművelődési Igazgatóságának a főosztályvezetőjével beszélgettünk.
– A Magyar Nemzeti Múzeum a nemzet múzeuma, olyan közösségi tér, ahol a nemzetfogalom realizálódni tud, az emberek összetalálkoznak, új ismeretségek szövődhetnek, felfedezhetik mi a közös bennük, megtalálhatják mit jelent a magyarságuk. Ha külföldiek jöttek hozzánk, azt keresték mi az, hogy magyar, mi jellemző erre az országra, milyen érdekességeket tudunk felmutatni. Ez a fajta találkozóhely ugyan egy időre megszűnt, de azonnal elővettük a digitális tartalmainkat, átalakítottuk a honlapunk nyitóoldalát, az aktuális kiállítások háttérbe vonultak, előtérbe kerültek a digitális tartalmak.
– Melyek ezek a tartalmak, amelyek most felértékelődtek?
– Az egyik a régészeti adatbázisunk, amely már több éve működik. Bárki megnézheti, hogy a lakóhelyén miket találtak eddig a régészek, milyen kutatási anyagok születtek, milyen ásatási dokumentációk. A másik, ami szintén régóta épül, a műtárgy adatbázisunk. A muzeológus kollégák home officeban folyamatosan töltik fel a digitalizált anyagokat, egyre gyarapodik a gyűjtemény. Ez is kikerült a főoldalunkra, bárki tud böngészni. A harmadik ilyen – korábban is meglévő – tatalmunk a filmjeink. A youtube csatornánkra korábban csak időszakosan publikált tartalmainkat is feltöltöttünk. Megjegyzem, amikor láttuk a külföldi példákból, hogy mi várhat ránk, azonnal elkezdtünk új videós tartalmakat gyártani, hogy tudjunk online tárlatvezetést tartani majd a látogatóknak. Az egyik legnépszerűbb időszaki kiállításunk volt a „Clara – Divatkirálynő a vasfüggöny mögött”, mely Rotschild Klára életét és munkásságát mutatja be.
A hatalmas érdeklődés miatt úgy döntöttünk, hogy videó-sorozatot indítunk alapos kurátori tárlatvezetéssel, minden szombaton töltünk fel egy új részt a még a nyitva tartás idején forgatott anyagból. Kifejezetten népszerű a „Pénzek színes világa” sorozat, melyet szintén a karantén alatt kezdtünk készíteni. Tóth Csaba múzeumunk régész-numizmatikusa gyermekei és felesége segítségével naponta pár percen érdekes történeteket megosztva mesél erről az igen érdekes világról. Videóit már több ezren tekintették meg.
– Azt figyeltem meg, hogy a közösségi médiában is nagyon aktív a múzeum, a közönséget sikeresen vonják be a különböző online programokba és minden korosztály számára igyekeznek izgalmas és érdekes tartalmakat készíteni.
– Létrehoztunk különböző közösségépítő csoportokat. Az egyik a Muti az otthoni munkahelyed!, vagyis a My Home Office Challenge, amelyben arra kérjük a tagokat, mutassák meg, milyen körülmények között dolgoznak az otthonukban. Olyan népszerű lett ez a csoport, hogy rövid idő alatt már több, mint 1700 csatlakoztak, de szinte percről-percre növekszik a belépők száma, ahogy a megosztott képek mennyisége is. A célunk a közösségépítésen túl, hogy az összegyűjtött fotókból és az otthon készülő munkákból az ötletgazda Simonovics Ildikó kurátor vezetésével szociológus, pszichológus valamint kortárs képző- és iparművészek bevonásával egy nagyszabású kiállítást rendezzünk. A másik ilyen csoportunk a „25 éves a Múzeumok Majálisa”, ahogy a megnevezésben is látható, idén lenne negyed évszázados ez a rendezvényünk, ahol korábban a hazai és a határon túli múzeumok képviseltették magukat. A közönségünk nagyon szereti, évről évre több tízezren vesznek részt rajta. Sajnos idén elmarad, ezért is hoztuk létre ezt a Facebook csoportunkat, hogy a látogatók korábbi fényképes emlékeit osszák meg és így együtt tekintsünk vissza erre a 25 évre. Ehhez kezdeményezésünkhöz is pár nap alatt több száz ember csatlakozott. Kifejezetten az Instagramon indult a #KARANTEUM, melyet fiatal, huszonéves kollégáink üzemeltetnek és arra kérik kortársaikat, hogy egy-egy tárggyal mondák el, mit jelent számukra a karantén, a bezártság, milyen kitörési pontok vannak. Érdekes, hogy a fiatalok számára ezek a fókuszált tárgyak főleg a családi ereklyék. Szintén a közösségi média felületén Lengyel Beatrix, a Múzeum Történeti Fényképtárának vezetője egy-egy fotográfia kapcsán mesél a napi aktuális történésekről és ezzel is népszerűsíti a digitális adatbázisunkat. A „Tudomány a karantén idején” című blogunkon pedig a kollégák a gyűjteményi munkájukból és kutatásaikból adnak közre tartalmakat: a Honfoglalás kori cápafogtól kezdve, a BCG-oltásokon keresztül Rómer Flóris egyedülálló munkásságán nagyon széles skálán, ezerféle anyagba kaphatunk betekintést.
– Több, diákoknak fellelhető tartalmat is találtam a honlapon. Hogyan tudtak bekapcsolódni az online oktatásba, mivel tudják segíteni a tanulókat?
– Még az iskolák bezárása előtt a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Ludwig Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum és mi, a Magyar Nemzeti Múzeum összeültünk és azon gondolkodtunk, mivel foglaljuk majd le a gyerekeket. Így született meg a Múzeumi Karantén-pályázat, melynek lényege az alkotás, karantén témakörben. A pályázat április végén zárult, örömmel mondhatom, hogy több száz alkotás érkezett. Május 18-án a Múzeumi Világnapon fogjuk kihirdetni az eredményt. Az iskolák bezárása után pedagógus partnereinkkel felvettük a kapcsolatot és elkezdtünk tanagyagot gyártani, hogy segítsük a történelemmel kapcsolatos oktatást: óvodásoktól az érettségizőkig minden korosztályra gondoltunk. A Kárpát-medence történetével, a múzeummal kapcsolatos online tudásközvetítő tananyagokat készítettünk és gondoltunk a magyarul tanuló külföldi diákokra is. Az itt őrzött tudásanyagunk, a Magyar Nemzeti Múzeum tárgyainak segítségével igyekszünk őket nyelvünk rejtelmeibe bevezetni.
– Hogyan látja, ha a Múzeum újra nyitja kapuit, a koronavírus alatt bevezetett újításokból lesz, amit megtartanak?
– Eddig nem volt annyira erős a videó-jelenlétünk, de úgy látszik, erre nagyon nagy igény van, ebből biztos többet megtartanánk. Amennyiben a közoktatásra hatással lesz ez az online oktatás, akkor azt gondolom ezekre az online tananyagainkra is nagyon nagy szükség lesz, és persze továbbra is folytatódik a digitalizációs munkánk, a múzeum blogján pedig a tudományos ismeretterjesztés. De továbbra is azt gondoljuk, a múzeum analóg tér, ahol eredeti tárgyak vannak, amiknek a kora sokszor több száz vagy ezer éves. A Nemzeti Múzeumnak 300-400 ezer éves a legkorábbi tárgya és egészen a rendszerváltásig végigsétálhatnak a Kárpát-medence történetén a látogatók. Az eredeti tárgy élményét egész egyszerűen nem lehet lecserélni a virtuális térre, másrészt a múzeum közösségi tér is, ahová együtt megyünk el, közösen csinálunk valamit. És erről sem lehet lemondani.
