Pilinszky 100 – „egy ember lépked hangtalan”
Hajónapló.ma | 2021.01.28. | Irodalom

Pilinszky 100 – „egy ember lépked hangtalan”

Az évforduló alkalmából egy egész éven át tartó programsorozat veszi kezdetét a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Ügynökség és a Juhász Anna Irodalmi Szalon szervezésében.

Az első online eseményre 2021. január 28-án 19 órakor kerül sor, dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, egyetemi docens lesz Juhász Anna irodalmár vendége. A beszélgetést bárki követheti a sorozat Facebook-eseményénél

A Pilinszky 100 fogalom/centenáriumi szószedet egész éves programsorozat célja, hogy a költőhöz kapcsolódó száz fogalom mentén bemutassa és új megvilágításba helyezze Pilinszky János sokrétű költészetét és életútját, valamint a fiatalabb generációt is megszólítva szélesebb körben is megismertessék munkásságát. Az események apropóját a Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas költő születésének századik évfordulója adja.

A sorozat a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Ügynökség és Juhász Anna irodalmár együttműködésében valósul meg, a januártól kéthetente jelentkező alkalmak során meghívott vendégek – neves írók, irodalomtörténészek, színművészek, zenészek és más alkotók – öt-öt, Pilinszky életművében kulcsfontosságú fogalom, szó vagy gondolat mentén mutatják be egy-egy vers, téma, kötet vagy éppen barátság hátterét, illetve annak jelenkori értelmezését. Az év végére így száz olyan fogalom gyűlik majd össze, mely ma, 2021-ben egyfajta sűrített centenáriumi szószedetként Pilinszkyhez köthető.

A beszélgetéseket olyan videók is kiegészítik, melyekben a költő életútján meghatározó helyszíneket – úgymint Velem, Vas megye, Róma, Budapest – és kapcsolódó történeteket, irodalmi műveket mutatnak be egy-egy vendég közreműködésével, ezáltal is személyes közelségbe hozva Pilinszky alakját. Ismertetik továbbá a róla szóló, 2021-es évben megjelenő köteteket, a diákok részére pedig kvízekkel, irodalmi pályázatokkal és rendhagyó irodalomórákkal készülnek.

A járványhelyzetet figyelembe véve az év folyamán helyszíni közönség előtt zajló rendezvényeket is terveznek, melyek alakulása a következő hónapok függvénye. 

Juhász Anna következő beszélgetőtársai február 25-én Szabó T. Anna, március 11-én Czinki Ferenc és Pallag Zoltán lesznek. Az események a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Juhász Anna Irodalmi Szalon Facebook oldalán is követhetőek lesznek. 


Addig is, amíg arra várunk, hogy elmerülhessünk Pilinszky életművében, elevenítsük fel egyik legismertebb és európai viszonylatban is nagyra tartott alkotását, az Apokrif című verset. A költemény a Harmadnapon kötetben jelent meg, amely a költő 1947 és 1957 között írt verseit tartalmazta. Legfőbb erénye, hogy szintetizálja Pilinszky egész világszemléletét, amely szerint az emberiség történelme gyakorlatilag egy szenvedéstörténet. Ahogy az egész kötet, úgy az Apokrif is magán viseli annak a sivár, embertelen, elnyomott, magára hagyott korszaknak a lenyomatát, amelyből szüntelenül valami világvége hangulat árad, és amelyből soha nem lesz feloldozás.

Névjegy
Fotó: PIM
Pilinszky János
1921. november 27. - 1981. május 27.

Középiskolai tanulmányait 1931 és 1939 között végezte a budapesti Piarista Gimnáziumban. Érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karára iratkozott be, ám fél év után az egyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait. 1944 májusában kapta meg egyetemi végbizonyítványát; a diploma megszerzésére már nem jutott ideje – ősszel behívták katonának, Ausztriába, majd Németországba került. 1945 novemberében tért vissza Budapestre. Diákkora óta írt verseket, az első (Anyám címmel) 1938-ban jelent meg az Életben. Első verseskötete 1946 májusában jelent meg Trapéz és korlát címmel. A diktatúra éveiben a Szépirodalmi Kiadó külső korrektoraként dolgozott, 1951-től 1956 júliusáig nem publikálhatott. 1955 októberében polgári házasságot kötött Márkus Annával, azonban rövid együttélés után a következő évben elváltak. 1956 decemberétől 1957 októberéig a Magvető Kiadó felelős szerkesztője. 1957 novemberétől haláláig az Új Ember belső munkatársa volt. Második verseskötete, a Harmadnapon csak 1959 szeptemberében jelenhetett meg.  A hatvanas évek elejétől gyakran hívták külföldi szereplésekre. 1970-ben jelent meg gyűjteményes kötete, a Nagyvárosi ikonok, ugyanebben az évben Poigny-ban, egy nemzetközi konferencián ismerkedett meg Jutta Scherrer német származású, Párizsban élő szlavista tanárnővel, akivel a kapcsolata 1976 elejéig tartott. Új költői korszaka szintén erre az időszakra esik: 1972-ben jelent meg a Szálkák, 1974-ben (négy színdarabbal együtt) a Végkifejlet, majd 1976-ban az összegyűjtött és új verseit tartalmazó Kráter. 1976-tól nem írt több verset, egyre inkább a széppróza foglalkoztatta. 1977-ben adta közre Egy párbeszéd regénye alcímmel a Beszélgetések Sheryl Suttonnalt, és haláláig dolgozott az Önéletrajzaim munkacímet viselő regényén, amelynek csupán három nagyobb fejezete („novellája”) készült el.1978-ban ismerkedett meg Párizsban Ingrid Ficheux-vel, akivel 1980 júniusában egyházi esküvőt kötött. Utolsó évei nagy részét Velemben és Székesfehérváron töltötte. Művei jelentős hányada csak halála után jelent meg kötetbe gyűjtve. (Forrás: Digitális Irodalmi Akadémia)


Kapcsolódó cikkek