Dióhéjban a kortárs kultúra
Hagyományteremtő céllal indítja útjára a Dióhéj Irodalmi Találkozót a Magyar Írószövetség. A kortárs kultúrát szeretnék minél változatosabb formában közelebb vinni az emberekhez zenészeken, színészeken és írókon keresztül. Az augusztus 15-i egész napos eseményen minden korosztály talál számára érdekes programot Diósjenőn. Erős Kingával, az Írószövetség elnökével arról is beszélgettünk, miért tartja fontosnak a nyitást a vidék felé.
– Egy olyan új összművészeti találkozót indítanak útjára, ahol a kultúra különböző ágait és szereplőit kapcsolják össze, ahol a közös pont az irodalom?
– Úgy is jellemezhetném az eseményt, mint egy jó 3 az 1-ben kávét. Ha belegondolunk, számos művészetnek az irodalom az alapja, drámaíró nélkül nincs színház, az igazán igényes zeneszövegek szinte költemények, a múltban a költészet még inkább elválaszthatatlan volt a zenétől. Amikor ezt a találkozót megálmodtuk, az irodalom összekötő erejére próbáltunk fókuszálni és az a célunk, hogy akiket érdekel az irodalom, azoknak minél változatosabb formában tudjuk megmutatni. Ebbe beletartozik a zene, versszínházi előadás és az írókkal való személyes találkozás, beszélgetés, felolvasás. A közreműködő művészeket sem véletlen választottuk, munkásságuk erősen kötődik az irodalomhoz. Kiemelném még Ferenczi György és a Rackajam koncertjét, akik Gérecz Attila műsorukkal szerepelnek majd.
– Az összeállított egész napos program is ezt tükrözi, az egész kicsiktől kezdve a fiatalokon át az idősebb generáción keresztül mindenki számára kínálnak programot. Tehát az is fontos szempont volt, hogy egy olyan irodalmi találkozót indítsanak el, ami egy család minden tagja számára érdekes lehet?
– Az Írószövetségnek missziója az is, hogy a kortárs irodalmon keresztül élményt biztosítson az érdeklődőknek és megszólítsa a családokat. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert a magyar irodalom annyira fantasztikus és sokrétű, hogy lehetőséget ad arra, hogy egy rendezvényen belül meg lehet vele szólítani a kisgyerekeket, a szülőket és az idősebb korosztályt. A programunk is pont ezt tükrözi: lesz bábszínházi előadás, elhívtuk a kiváló kortárs gyerekírót, Nyulász Pétert, és Szalóki Ági is gyerekkoncerttel készül. Ezek a programok a gyerekeknek és a szülőknek is élményt jelentenek, hiszem, hogy az igényes művészet korosztálytól függetlenül képes mindenkit megszólítani. De nem csak családosokra gondoltunk, szerintem mindenki találhat magának megfelelő programot, lesz helye az elmélyülésnek és a bulizásnak is. Aki a színházra kíváncsi, egy nagyon különleges műfajt, a versszínházat is megismerheti. Tallián Mariann és Lázár Balázs a Dióhéj Irodalmi Találkozóra Arany János művei alapján összeállított „Semmi természet” című előadással készülnek. A napot a Bordó Sárkány koncertje zárja, mely régi zenei hagyományokra épülő zenekar, és nagyon jó hangulatú koncertek jellemzik őket.
– A kortárs irodalom képviselői látogatnak el Diósjenőre. Jobban megismerhetjük az író mögött az embert is?
– Mind a négy íróval, akit meghívtunk – Mezey Katalin, Döme Barbara, Rózsássy Barbara, Nyulász Péter - a színpadon fogok beszélgetni a műveikről, életükről, felolvasnak az alkotásaikból. Személyes tapasztalatom, hogy a közönség érdeklődő az ilyen jellegű programok iránt. A hivatalos pódiumbeszélgetés után mindig kialakulnak kisebb csoportok, ahol az íróval kötetlenül lehet beszélgetni. Így az író és olvasó között létrejöhet egy párbeszéd. Ezek a találkozások azért is fontosak, mert valójában az írás egy magányos tevékenység, ahogy az olvasás is. Pont ezek a programok adnak alkalmat arra, hogy az alkotó és a befogadó is kilépjen a magányából és párbeszédet kezdjenek egymással.
– Helyszínválasztásnál miért pont Diósjenő mellett döntöttek?
– Személy szerint nagyon fontosnak tartom a vidéki nyitást. Az elnöki programom kiemelt része volt, hogy a Magyar Írószövetség vidéki jelenlétét megerősítsük, ne legyen fővárosközpontú. Ebben a törekvésben az első látványos lépés a Dióhéj Irodalmi Találkozó, mivel a pandémia miatt nagyon sok mindent, amit elterveztünk, nem tudtunk megvalósítani. Diósjenőn élénk kulturális élet folyik, erős a helyi civil szerveződés, évek óta színes és tartalmas programokat szerveznek, amit megtapasztalhattam személyesen, mert rendszeresen járok oda irodalmi előadásokat tartani, ezért is gondoltuk, hogy Diósjenő tökéletes helyszín. Azért azt látni kell, hogy egy ilyen rendezvényt csak olyan helyen és környezetben érdemes megtartani, ahol a helyieknek is igénye van rá. Székely József polgármester úr nyitott volt az ötletre, így a Dióhéj pont annyira az Írószövetség rendezvénye, mint Diósjenőé. Mi megteremtjük az anyagi hátteret, visszük a szellemi tartalmat, a helyiek pedig civil összefogással segítenek a szervezésben.
– A vidéki nyitás elsősorban akkor olyan településeknek, bázisoknak szól, ahol érdeklődnek és nyitottak a kultúra iránt?
– Így van. A Dióhéj híre egyébként olyan gyorsan terjed, hogy egy másik nógrádi faluból is megkerestek, hogy – ha a vírushelyzet engedi – ősszel tartanának a helyi könyvtárukban irodalmi előadásokat. Nagyon örömteli az érdeklődés és a nyitás ezektől a kis közösségektől. Diósjenő híre generálja, ösztönzi a többi települést is az irodalmi programok felé. Azt is fontosnak tartom, hogy mindenhol a helyiekkel közösen beszéljük meg, mire van igény. Bevallom, hagyományteremtő szándéka is van az augusztusi eseményünknek Diósjenőn, szeretném, ha minden évben megrendeznénk a Dióhéj Irodalmi Találkozót.
A Hajónapló is kiemelten fontosnak tartja a kortárs kultúra megismertetését, így olvasóink már megismerhették a fellépőket, hiszen beszélgettünk már Mezey Katalinnal, Lázár Balázzsal, Tallián Mariann verseket hozott nekünk és a Bordó Sárkány koncertjébe is bepillanthattak már olvasóink. Döme Barbara írásait rendszeresen olvashatják hetente itt a Hajónaplón. Ha szeretnék jobban megismerni az alkotókat, érdemes ellátogatni Diósjenőre augusztus 15-én.
(Borítókép: Bordó Sárkány együttes, mely 21 órakor lép fel a Dióhéj Irodalmi Találkozón)
